Erdőkert: Támogató növények

A növények adják az életközösség alapját. Persze állatokra is szükség van, de azokat nem veheted meg boltban. A növényekkel teremted meg azt az alapot, ami az állatoknak szükséges. Ha az alap megvan, akkor az életközösség jönni fog magától. Még a legelszigeteltebb, legvárosiasabb környezetben is nagyon sok állat fog megjelenni amint az életkörülményeiket megteremted. És neked pont erre van szükséged. Egy komplett életközösség kell, hogy ők kertészkedjenek helyetted.
A növényeket feladatok szerint csoportosítjuk. Minden feladatra keresned kell olyan növényeket, amik a te kerted körülményei között jól érzik magukat. Minden feladatra több fajt ültess, mert így tudod a kerted stabilitását növelni. Ha valamelyik évben az egyik faj nem jól teljesít, akkor lesz más ami el tudja látni a feladatot. A választék hatalmas, lesz miből keresgélni. A mi kínálatunkban is megtalálod sokukat. A választásban a webáruházunk keresője is segíteni tud. Nézd meg, próbálgasd!
A növények nem csak egy feladatot tudnak, hanem egyszerre többet is. Például a fehér here virágzik, talajtakaró, és nitrogénkötő. Minél több dolgot tud egy növény, annál hasznosabb a kerted számára. Ilyeneket érdemes választani.

A fontosabb feladatok a következők:

Rovartermő őshonos növények:
A kertedben szükség van sok rovarra, hogy odacsábítsd a rovarevőket. A rovarokat az őshonos növényeken tudod szaporítani. A növények és rovarok évmilliós evolúcióval összecsiszolódtak, ami azzal jár, hogy a legtöbb rovar csak egy vagy néhány növényfajt tud megenni. Az itt őshonos rovarok csak a mi őshonos növényeinken élnek meg. Idegenhonos fajokkal az itteni rovarvilág nem tud mit kezdeni. Ez egy kertész számára jó lehet mert nincs kártevője annak a növénynek, de nekünk most pont az kell, hogy rovarokat termeljünk. Ebben a legjobbak a tölgyek, rajtuk 500-600 rovarfaj élhet. Általában az őshonos fák 300-400 rovarfajt tudnak táplálni. A lágyszárúak, évelők ennél sokkal kevesebbet, de belőlük nagyon sok faj van, ami ellensúlyozza ezt. Egy a lényeg: érdemes minél többet és minél többfélét ültetni. Fát, bokrot, lágyszárút, amennyi csak elfér.

Virágzó növények beporzó rovarok számára:
A beporzóknak, főként a mindenféle méh és pillangó fajnak speciális szájszervük van, a hozzájuk idomult virágokkal együtt fejlődnek millió évek óta. Így többé-kevésbé specializálódtak a növények és a beporzóik is. Ennek az eredménye például a hosszú csöves virág, amiben a nektárhoz csak speciális szívó szájszervvel lehet hozzáférni. Rengeteg virágzó növényből válogathatsz. Fontos, hogy minél többfélét ültess, hogy minden virágforma képviselve legyen, mert így tudsz a sokféle beporzó számára táplálékot kínálni. Érdekes, hogy kis különbségek is mennyit számítanak: például a különböző menta fajokon is eltérő méh, darázs, légy fajok dolgoznak. Arra is figyelj, hogy egész évben legyen virágzó növény, kora tavasztól késő őszig. Konkrét növényeket ajánlani nehéz, mert a választék hatalmas. Bármi megfelel, ami virágzik. Arra érdemes figyelni, hogy lehetőleg vad fajokat, vagy ahhoz közel álló fajtákat ültess. az erősen nemesített, telt virágú fajták nem termelnek nektárt. Nagyobb kertészetbe ellátogatva láthatod, hogy az éppen virágzó növények közül melyiken van sok pillangó vagy méh, az ilyenekből érdemes vásárolni.

Virágzó növények ragadozó rovarok számára:
A virágpor magas fehérje tartalmú, hasonlít az összetétele a rovarokéhoz. Ezért sok rovarevő faj eszik virágport is. Van, amelyik szükségtáplálékként, amikor nincs megfelelő rovartáplálék, és van, amelyik csak bizonyos életszakaszában eszik virágport (például a zengőlegyek lárvái ragadozók, a felnőttek viszont viráglátogatók). A leggyakoribb viráglátogató ragadozók a különféle rablólégy, fürkészlégy, zengőlégy fajok. A ragadozó rovaroknak nincs a virágokhoz alkalmazkodott szájszervük, ezért csak akkor tudják megenni a virágport, ha az könnyen hozzáférhető. Számukra a szélesre táruló virágok az alkalmasak, a legjobb növényfajok sok apró virágot hoznak. Nagyon jók az ernyős virágúak (kapor, édeskömény, lestyán, mindenféle turbolya, gurgolya, baraboly, kocsord fajok és rokonaik), a fűszernövények (menták, zsályák, kakukkfű, oregano, …), a fészkesvirágúak (pitypang, százszorszép, őszirózsák, Imolák, peremizsek, margaréták, cickafark, …).

Nitrogénkötők:
Különleges képességük, hogy a gyökereiken élő baktériumok segítségével képesek a levegőből nitrogént felvenni. Ez azzal jár, hogy a többi nővény számára kisebb konkurenciát jelentenek, és később, a lebomló szerves anyagukból nitrogén kerül a talajba. Ők jelentik egy beállt kert nitrogénforrását a műtrágyák helyett. A növényvilág több csoportjában is kifejlődött egymástól függetlenül a nitrogénkötés képessége. A legismertebbek a pillangósok, a többségük (de nem mind) nitrogénkötő. Vannak köztük fák (akác, selyemakác, ...), cserjék (pukkanó dudafürt, borsócserje, ...), lágyszárúak (lucerna, herefélék, bükköny, borsó, bab, szója, somkóró, ...). Az ezüstfák között is sok nitrogénkötőt találunk, legismertebb a nálunk őshonos homoktövis. De az invazívan terjedő keskenylevelű ezüstfa, és a gyümölcstermő rokonai is ide tartozanak. Az égerfák is nitrogénkötők, de szinte az összes fajuk vízigényes, némelyik szinte vízinövény.

Tápanyagbányász növények:
Ők azok, akik mélyre hatoló, kiterjedt, erős gyökérzetükkel fel tudják venni a tápanyagokat a talaj mélyebb rétegeiből is. Felhozzák az alsóbb rétegek ásványi anyagait, és a lefelé mosódó tápanyagokat is utolérik. Miután lebomlanak a többi növény is részesül a felhozott tápanyagokból. Ilyen növény például a rozs, a zab, a napraforgó, a lucerna, a somkóró, a lórom fajok, a fekete nadálytő.

Mulcstermő növények:
Gyorsan fejlődő, sok szerves anyagot termelő növények. Bármi alkalmas, ami a kertünk körülményei között jól érzi magát. Gyenge talajon, száraz helyen nagyobb a jelentőségük. Különösen induláskor nem válogathatunk, bármi megfelel, ami életben marad a kedvezőtlenebb körülmények között. Később, ahogy épül a talaj, átadhatják a helyet a kényesebb és hasznosabb növényeknek. Mulcs termelésre a fák közül alkalmas a fűz, nyár, szil fajok, az akác. Ezek jól tűrik az erőteljes visszavágást. A lágyszárúak közül a rozs, zab, kender, fekete nadálytő, lórom fajok például alkalmasak lehetnek a feladatra.

Talajtakarók:
A csupasz talajfelszínt mindenképpen elfoglalja valamilyen növény. Ha ügyesek vagyunk, akkor mi választjuk meg, hogy mi legyen az. A talajtakarók erre a feladatra valók. Többnyire alacsonyak, terjednek, kitöltik a rendelkezésre álló teret. Ilyenek a fűfélék is, de ők a sűrű gyökérzetükkel erős konkurenciát jelentenek, ezért nem ideálisak egy erdőkertben. Helyettük az indás ínfű, a vad szamóca fajok, az ibolyák, a gyöngyvirág, a fehér here, a meténg, a kerek repkény alkalmas. Nagyobb fajokat is befoghatsz talajtakarónak, különösen a nagyobb kertekben. A fekete nadálytő, a lórom fajok, a sásliliomok például jók lehetnek.

Kártevőket összezavaró növények:
Sok növényevő rovar a szaglása segítségével találja meg a tápnövényét. Ezt meg lehet zavarni erős illatú növények ültetésével. Ilyenek a menták, zsályák, oregano, cickafark, üröm, és bármilyen illatos növény.

Madárbarát növények:
A madarak, azon belül is az általában a kertbe csábítható, kis testű énekesmadarak igényeire érdemes odafigyelni. Ezek rovarevők egész életükben, vagy csak a fiókanevelés időszakában. A megsegítésükre a következő növényeket ültetheted:
- Rovartermelés: Ennek van a legnagyobb jelentősége, és erre az őshonos növények alkalmasak (lásd fentebb).
- Téli táplálék: Amelyik faj télen nem rovart eszik, azok számára hasznos a bogyós gyümölcsök, és a nagy mennyiségű magot termő növények ültetése, és persze a termés lábon hagyása egész télen.
- Fészkelőhely: A nem odúlakók sűrű bokrokban, vagy a fák koronájának sűrűjében fészkelnek. Nekik ültess sűrű ágrendszerű, lehetőleg tövises cserjéket, sűrű koronájú fákat.
- Búvóhely: Főleg télen fontos a szélvédett búvóhely. Ültess sűrű koronájú, lehetőleg örökzöld cserjéket, amiknek a belsejében a széltől, hótól védettek.

Gyökérhatároló növények:
Nagyon gyakori az a helyzet, amikor meg kell állítani valami erőteljesen terjedő fajt, például a zöldséges ágyásba nem akarjuk beengedni a tarackot. Ilyen feladatra alkalmasak a sűrű gyökérzetű, erőteljes növények, olyanok, amik nem terjednek agresszíven, és sövényt ültethetünk belőlük. Ilyenek lehetnek a talajszinten is sűrű cserjék, a sásliliom, a fekete nadálytő, a pampafű vagy más nagy termetű, csomós fűféle.

Felmerülhet még sok egyéb feladat, amire szintén tervezhetsz növényeket. Ez a kerted tervezésénél kiderül. Az eddigiek alapján is elkezdheted kiválasztani a növényeidett. Ha csak egy kicsit tudatosabban válogatsz a kínálatból már elértem a célomat. Kezdd el, válogass, próbálkozz, tanulj. Menet közben is alakulni fog a növényválasztásod. Nem kell azonnal a tökéletességre törekedni. Tanulj amennyit tudsz, de aztán vágj bele, csináld, mert közben fogsz igazán sokat fejlődni. Te is, és a kerted is.