Vénic szil (Ulmus laevis) szabadgyökeres csemete

Vénic szil (Ulmus laevis) szabadgyökeres csemete
Vénic szil (Ulmus laevis) szabadgyökeres csemete
Nedves, alföldi területeken él ez a szil faj. Mostanában egyre gyakrabban találkozunk vele, mivel a szilfavész viszonylag kevésbé károsítja.
Nincs raktáron
700 Ft
Nincs raktáron
Mennyiségi kedvezmény
5+  db
-50 Ft/db
650 Ft/db
10+  db
-100 Ft/db
600 Ft/db
Részletek

Szabadgyökeres csemetéket árusítunk, föld feletti mérete 30-50 cm. Csemetéinket gyökércsomagoltan küldjük: gyökerük nedves fűrészporba kerül, amit fóliával borítunk. Ilyen csomagolásban hűvös, fagymentes helyen ültetésig tárolhatók, akár tavaszig is. Bármikor ültethetők amikor a talaj nincs átfagyva. Télen sincs akadálya az ültetésnek, nem kell megvárni vele a tavaszt! Minél hamarabb földbe kerülnek annál jobb. Ültetés után már nem árt nekik a fagy. Ha bővebben érdekel az ültetés mikéntje, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!

Leírás:

Nedves, alföldi területeken él ez a szil faj. Eredeti élőhelye az ártéri keményfás ligeterdő, amiből a nagy folyószabályozások után szinte nem maradt semmi. Közepes méretű fa, 25 méternél nem nő nagyobbra. A levele alapján könnyen felismerhető, jellemzője az erősen aszimmetrikus levélváll (a levélnyél tövében a levéllemez két oldala feltűnően eltérő alakú), és a hegyesen megnyúlt levélcsúcs. A szabadon álló fa vastag törzset, széles, terebélyes, szabálytalan alakú koronát nevel. Kiterjedt gyökérzete sekélyen a talaj felszíne alatt fut, az idősebb fáknál a vastag gyökerek a felszínre kerülnek a fa töve körül. Törzse alacsonyan elágazik, görbe. Korán, már márciusban virágzik, a termése májusban be is érik. Ritka faj volt, de mostanában egyre gyakrabban találkozunk vele, mivel a szilfavész viszonylag kevésbé károsítja. Régen a szilfák a magyar táj meghatározó elemei voltak, nagy termetű, árnyat adó lomboronájuk sokszor megjelent pihenőhelyek, csárdák körül. Erős fájukat karónak, szőlőkarónak használták. A szilfavész azonban megtizedelte a legtöbb szil fajt. Manapság a legöregebb szilek nagy többsége vénic szil.

Alkalmazása:

Díszfaként ültethető, szép formájú, terebélyes, árnyat adó fa. A levele ehető, de csak fiatalon, mert gyorsan keserű lesz. Az éretlen termése érdekes ízű, friss leheletet biztosít. Gyógynövényként használtak, a levele és a kérge összehúzó, vérzéscsillapító hatású. Fája nehéz, kemény, görcsös. Jól hajlítható, régen bútokok gyártásához használták. Visszavágva tuskóról jól sarjad, ilyen módon nevelve sok mulcs anyagot vagy vékonyabb fákat, karókat lehet előállítani. Lombja gyorsan bomlik, kiváló mulcs és komposzt alapanyag. Könnyen tartható, a talajjal szemben igénytelen fa. Sziken is megél. Vízigényes, ott érzi jól magát, ahol a gyökerével eléri a talajvizet. Belvizes területen, ártereken is megél, ha az elárasztás évi egy hónapnál nem tart tovább. Gyorsan nő, főleg fiatalon. Árnyéktűrő fa, az erdőkben alsó lombkoronaszint kialakítására használható. A szilek sokféle rovarnak nyújtanak otthont, ezért annak ellenére rovarcsalogatónak tartjuk, hogy a virága szél porzású.

Érdekességek:

A ’szilárd’ szót Szemere Pál alkotta a nyelvújítás korában, 1816-ban a szil kemény faanyaga alapján.

Adatok
Virágzási idő
március
Hasznosítás
dísznövény, rovarcsalogató
Fényigény
árnyék, félárnyék, napos
Gyökérzet
sekély gyökér
Magasság
10 m felett
Növény típusa
fásszárú
Talajigény
agyag, bármilyen, homok, meszes, szikes, terméketlen
Vízigény
átlagos, nedvességigényes
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!