Szántóföldi gyomnövényként elterjedt virág. Parlagokon, útszéleken sokszor találkozunk vele. Nálunk egynyári, de enyhe éghajlatú országokban évelőként viselkedik. Szép nagy virágai már messziről feltűnnek. A felfújt termése is látványos, áteső fényben lampionként csillog.
Vetése:
Tavasszal, a fagyveszély elmúltával.
Alkalmazása:
A fiatal levelek és a szár ehető, de nincs különösebb íze. Gyökere is ehető, de rostos. A virágát viszkető bőrre használták borogatásként. Elsősorban dísznövényként, és rovarcsalogatóként lehet szerepe a kertben. A virágát sok beporzó látogatja, a levele és a fiatal termése sok lepke hernyójának biztosít táplálékot. Legjobban a tápdús talajt, és a védett, meleg helyet szereti. Elviseli a rosszabb minőségű, soványabb talajokat is. Szárazságtűrő, külön gondozást nem igényel.
Érdekességek:
Ez az egyetlen Magyarországon őshonos Hibiscus faj. A dísznövényként elterjedt hibiszkuszokra nem sokban hasonlít, csak a virág és a termés szerkezete mutatja a rokonságot. Angol neve ’Flower of an hour’, vagyis egyórás virág, ami a virágok rövid nyílására utal. Egy-egy virág tényleg csak rövid ideig van nyitva, a folyamatosan hozott újabb és újabb virágok miatt viszont folyamatosan lesz éppen nyíló virág rajta.
