Leírás

A közönséges mogyoró Ázsiából származó fatermetű rokona. A fiatal hajtások jellegzetes halvány színéről könnyen felismerhető. Nálunk nem őshonos, díszfaként ültetik parkokban, utcákon. Nagyra nő, akár 20 méter magasságot is elér. A magja kicsit más ízű, apróbb, de ugyanúgy használható, mint a közönséges mogyoró.

Vetése:

Két nap áztatás után 2 hét meleg rétegzés ajánlott, majd vetés ősszel, vagy 3 hónap hideg rétegzés után tavasszal. A kelés elhúzódó, néhány hónapot is igénybe vehet. A vetést érdemes a rágcsálók ellen védeni.

Alkalmazása:

Díszfaként gyakori, de a magjáért is érdemes ültetni. Apróbb és nehezebben törhető, mint a közönséges mogyoró, de hatalmas mennyiségben terem. A magburokkal együtt szokott leesni, nagy csomókban, amiből száradás után taposással vagy bottal veréssel lehet a legegyszerűbben kiszedni a magot.
Fája szép rajzolatú, ellenálló, közepesen kemény, bútorgyártáshoz használják.
A magjából ehető olajat lehet sajtolni.
A közönséges mogyoróhoz hasonlóan bármilyen talajon megél, ráadásul szárazságtűrő is. Nagy fává nő, a töve nem sarjad. Árnyékosabb helyen, északi fekvésben is jól érzi magát.
A török mogyoró kiválóan használható a mókusok, harkályok, mindenféle kisemlősök számára mag termesztéshez. Nem őshonos, ennek ellenére érdemes ültetni belőle néhányat ha van hozzá elegendő hely.