Mocsárréteken, árterekben, legelőkön és szikeseken is megtalálható, egy-másfél méteres magasságú évelő növény. Hosszú ideig tartó virágzása nagyon látványos, ezért dísznövényként is megállja a helyét. Madárbarát kertek, permakultúrák és az ökológiai gazdálkodás rovarcsalogató növénye lehet.
Vetése:
Tavasszal és ősszel is vethető. Hideghatás nélkül is kikel, de nagyon egyenetlenül. Ezért jobb az őszi vetés.
Alkalmazása:
A fiatal levélből ízletes saláta készíthető. A gyökere ehető, édeskés ízű. A középkorban a főtt gyökereket hagymával, vajjal sütötték meg, de már a bibliai időkben is ették éhínség idején. Fontos gyógynövény, sokféle betegség ellen használták és használják ma is. A mályva virága és levele több köhögés elleni tea alkotórésze. A szárából és a gyökeréből papírt, a gyökeréből ragasztót készítettek. Szinte valamennyi talajtípushoz jól alkalmazkodik. Elviseli a száraz talajviszonyokat is, bár leginkább a tápanyagban gazdag nedves talajt kedveli. Erős és mélyre hatoló karógyökérzete, és kevésbé árnyékoló levélzete miatt jól társítható alacsonyabb, sekélyen gyökerező növényekkel. Mélyre hatoló gyökérzete, gyors növekedése és nagy termete mulcs termelésére alkalmassá teszi.
Érdekességek:
Népi neve: Mályvarózsa, fehér mályva, máva vagy maloha A mályvarózsa régi görög és latin kertek virágdísze volt, pompeji falfestményeken is megörökítették. A fehérmályva fontos magyar kiviteli cikk volt a gyógynövények között. Ennek bizonyítéka egy XV. századi német kódexben olvasható, ahol ungerischkraut (’magyarfű’) néven említik. A mályva sötétbíbor színű változatából festékét állítottak elő. Amerikában tábortűznél sütik az orvosi ziliz gyökeréből készült marshmallows pillecukrot, ami erről a növényről kapta a nevét (angolul marsh mallow, azaz mocsári mályva).
