Leírás

Főleg bolygatott területeken fordul elő ez a nagy termetű, széles levelű útifű faj. Szívós, a taposást is birja, ezért gyakran látni ösvényeken, földutakon is.

Vetése:

Tavasszal 1,5-2 cm mélyre.

Alkalmazása:

Gyógynövényként friss levelét sebek kezelésére használták. A maghéj a homoki útifűhöz hasonlóan használható, de kevésbé elterjedt.
Inkább a nedvesebb helyeket kedveli. Sótűrő, szikes talajon is megél. Nem nevel sarjakat, egyáltalán nem bokrosodik, ezért növénytársításokba könnyen beilleszthető. Taposástűrő, kerti utakba is ültetheted.
A virágai nem feltűnőek és nem is rovarporzásúak, ennek ellenére sok beporzó rovart vonz.