Leírás

Nedves réteken, vízpartokon, mocsarakban gyakori ez a látványos sárga virágú írisz faj. Az egyetlen vadon növő íriszünk, ami nem védett (a többi faj sokkal ritkább, ami indokolja a védelmüket). Világoszöld, mereven felálló leveleivel nagy csomókat képez. Dísznövényként is ültetik, főként kerti tavak partján.

Vetése:

Egy nap áztatás után kora tavasszal vesd el. Néhány hét hideghatás (nedvesen hűtőszekrényben tárolás) segíti a kelést. A vetés cserepét állítsd egy tál vízbe. A magoncok viszonylag lassan nőnek, érdemes előnevelni kiültetés előtt.

Alkalmazása:

Gyógynövényként régen a gyöktörzsét használták. Erős összehúzó és hánytató hatású. Fogfájás csillapításához egy szelet gyökeret nyomtak a beteg foghoz. Nagyon fanyar, de szárítás után ez az íze eltűnik.
Dísznövényként elterjedt. Kerti tavakban gyakori vendég, de más nedvesebb helyen is jól érzi magát. Elég a számára, ha a talaja soha nem szárad ki. Szárazabb helyen jobb félárnyékban nevelni. Sekély vízben is megél 10-15 cm vízmélységig.
A rizómáival terjed, de nem viselkedik agresszíven. Leginkább csak sűrű csoportot képez.
Nedvesebb gyepben is megél, ha csak ősszel van lekaszálva.