Ritkán ültetett, de ezer hasznos tulajdonsága miatt nagyobb figyelmet érdemlő fa. Permakultúrás kertek hasznos támogató fája lehet, talajépítésre az egyik legjobb választás. Vizes helyeken, mocsarakban lehet a természetben leginkább találkozni ezzel a nagy termetű fával. A tipikus élőhelye is róla kapta a nevét: égerlápokban fordul elő. Akár 30 méterre is megnőhet. Némelyik élőhelyen a gyökérzete jellegzetesen a talaj fölé emeli, ezt nevezzük lábas égernek. Erős, szétterülő oldalgyökereket nevel a talajfelszín közelében, hogy megtámassza magát a puha, iszapos talajban. Bár a nedves élőhelyet szereti, de vegetációs időben a vízszint ingadozásának már örül. Ezért folyók ártereiben nem terjedt el, inkább az állandóan nedves, lápos területeket szereti. Valaha gyakori fa volt az egész országban, de mára a folyószabályozások miatt az alföldeken nagyon megritkult. Az éger már a tél folyamán a virágzáshoz készül, hosszú barkái már ősztől díszítik a fákat. A lecsüngő barkák a porzós virágok, a termős virágai kicsi felálló barkákban találhatók. Korán, még a levelek kihajtása előtt virágzik. Szél porozta barkáiból őszre apró tobozok fejlődnek, amik sokáig a fán maradnak.
Vetése:
Tavasszal és ősszel is vethető. A magokat nem szabad földdel takarni, vagy csak minimális réteggel, bár a csírázáshoz nem szükséges a fény. A nedvesség visszatartásához érdemes a vetést üveggel vagy fóliával takarni. Cserépben erre megfelel egy nejlonzacskó is: a cserepet belerakod a zacskóba és bekötöd. A takarás alatti magasabb hőmérséklet is segíti a kelést, de késő tavasszal ez már sok, a növények ’megfőnek’. Ezért kelés után a takarást el kell távolítani.
Alkalmazása:
Dísznövényként ültetik, télen is díszít a tobozaival és a barkáival. Gyógynövényként a kérgét és a leveleit használják. Főleg összehúzó hatású, gyulladáscsökkentő hatóanyagokat tartalmaz. A kérge frissen hánytató hatású, szárítva már nem. Főzetét külső és belső gyulladások, vérzések kezelésére használták. A fiatal gallyak kérgét gyűjtötték tavasszal, és szárítva tárolták. A levelek főzetét hasonlóan használták, például szoptatás alatt a mellek gyulladásának csökkentésére. A szárított kérgét ecetben főzve egy gyógyhatású tonik nyerhető, amit bőrbetegségek és korpás haj kezelésére, valamint szájöblögetéshez használtak. Porított kérgét fogkrémek készítéséhez is használhatod, régen kéregdarabok rágcsálásával tisztították a fogakat. Az éger különböző részeiből különböző színű festékeket készítettek, ezzel érdemes lenne kísérletezni. A kérgéből, a barkákból, a friss fás részekből mind készíthető festék. A levelek ragacsosak, régen a szobában szétterítve legyek és bolhák irtására használták. A kártékony élősködők beleragadtak a levelek mézgás bevonatába. Apró tobozait az akvaristák jól ismerik. Magas tannin és vöröses festék tartalmuk miatt vízbe áztatva azt teához hasonlóra színezik, savanyítják, és egyben fertőtlenítik. Sok halfaj számára ideális az ilyen víz. Tenyésztésnél az ikrapenészedés ellen is hasznos. Díszállatkereskedésekben borsos áron vásárolhatsz éger tobozokat, de magad is megtermelheted. Fája könnyű és rugalmas, jól feldolgozható, jól hasítható, bútorgyártáshoz és apró, finom tárgyak készítéséhez tökéletes. Víz alatt nagyon tartós, ezért tavakban, mólók készítésénél is hasznát veszed. Érdekes módon a hagyományos szabadtéri, időjárásnak kitett tárgyak készítéséhez kevésbé alkalmas, mivel a fát nagyon sok gomba és rovar károsítja. A szabadban 20 év alatt tönkremegy, míg víz alatt 500 évig is kitart. Az éger tipikus pionír fa. Nagyon gyorsan nő, főleg fiatalon egy méter feletti éves növekményt várhatsz tőle. Rövid életű, 100 évnél többet ritkán él meg. A visszavágást nagyon jól tűri, tuskóról gyorsan újul, ilyen módon nevelve sok faanyagot, karókat, rudakat, és mulcs alapanyagot nyerhetsz belőle. Eredeti élőhelyének nedves körülményei nagy vízigényre utalnak, de átlagos kerti körülmények között is szépen fejlődik. Meghálálja, ha a gyökere eléri a talajvizet. Ettől eltekintve nem kényes, bármilyen gyenge talajon megél, még a sós tengerpartokon is. Nitrogénkötő gyökérzete és gyors növekedése miatt nagyon hasznos támogató fa permakultúrás kertekben. Gyors növekedésével, dús lombjával nagy tömegű szerves anyagot képez. Mulcs termelésre, talajjavításra tökéletes. Zöldséges ágyásokban is használható rendszeresen visszavágva. Így a talajban a nitrogént pótolja, miközben a visszavágásokkal igény szerint szabályozható az árnyékolása. Az éger nagyon sok rovarnak nyújt otthont és táplálékot, ezért annak ellenére rovarcsalogatónak tartjuk, hogy a virágát nem rovarok porozzák. Télen a tobozaiban fejlődő magok a madarak számára biztosítanak eleséget. Az élővilág gazdagítására tökéletes választás az éger.
Érdekességek:
A magyar földrajzi nevekben gyakori ’eger’ szó az égerfára utal. Általában folyók, vízfolyások elnevezésében szerepel, de települések esetében is gyakori (Eger, Zalaegerszeg,...). Sok nép mitológiájában előfordul az éger, általában valami gonosz megtestesítőjeként. A mocsarakban, lápokban élő fát összekapcsolták az ide képzelt boszorkányokkal és gonosz szellemekkel. Gyakran szerepel a halál jelképeként. Ugyanilyen gyakori, hogy a feltámadást, a megújulást látják benne a kora tavaszi virágzása miatt.
