Mezei iringó (Eryngium campestre) vetőmag

500 Ft

Száraz puszták jellegzetes növénye ez a félgömb alakú évelő. Tövises, szürkés vagy fehéres színű, ősszel elszáradó bokra az ördögszekér.

Kategóriák: , ,

Leírás

Száraz puszták jellegzetes növénye ez a félgömb alakú évelő. Erősen tövises, szürkés vagy fehéres színű növény. Rengeteg apró fehér virágból álló fejecskéi félgömb alakú virágzatot alkotnak. Ősszel a növény elszárad, a tövénél letörik, és a szél messzire gurítja. Ezt a guruló, elszáradt kórót hívták régen ördögszekérnek. Az iringó magterjesztő módszere ez, mert gurulás közben messzire viszi és szétszórja a magjait.

Szívós növény, száraz és szikes helyeken is megél. A tengerpartokon is elterjedt, ami jól mutatja a sótűrését. Erős, mélyre hatoló és kiterjedt gyökérzete van, meg tudja találni magának a tápanyagokat és a vizet.

Az iringó az állattartók gyűlölt ellensége: kemény és tövises, nem eszi meg a jószág. Gyomnövényként szaporodik a legelőkön. Pedig alapvetően nem maga a növény a káros, ő inkább csak a hírnök. Egy jelzőnövény. Nagy kár, hogy a rossz hír hozóját gyűlölni szokták. Az iringó a rosszul kezelt, túllegeltetett réteket jelzi. A legelő állatokról azt szokták mondani, hogy a desszertet eszi először. Ez azt jelenti, hogy először a legízletesebb növényeket legelik le, ami igazán a fogához való. Azután, ha ezek elfogytak, akkor választják csak a kicsit rosszabb ízű, keményebb fajokat, és így haladnak végig a legelő növényein. Az iringó ennek a sornak a végén áll: kemény is meg tövises is, nem szereti semmiféle jószág. Ezért ő marad utoljára. Ha a jószág egy nagy legelőn él egész évben, az még akkor is problémás, ha amúgy a terület képes eltartani az adott mennyiségű állatot. Ugyanis a jószág a számára ízletesebb növényeket folyamatosan megeszi, ezek idővel kipusztulnak, és a kevésbé kedveltebb növények fognak elszaporodni. Mint például az iringó. A legelő növényzete megváltozik, fajokban elszegényedik, a legeltetés számára értéktelenné válik. Ezt az állapotot jelzi az iringó. Nem gyűlölni kell érte, hanem odafigyelni arra, amit megmutat. Egy jól kezelt legelőn csak addig maradhat a jószág, amíg mindent le nem legel. Utána megy a következő részre, és az előző regenerálódhat. Így minden növény egyenletesen ’terhelődik’, a finomabb fajok is vissza tudnak nőni, nincs elnyomva egyik növény sem. A legelő élővilága gazdag marad, és el tudja tartani az állatokat az idők végezetéig. Az ember előtti időkben a ragadozók tartották mozgásban a hatalmas csordákat. Ma is így megy ez az afrikai szavannákon. Azután, már kicsit közelebbi korokban, a pásztorok intézték ezt: folyamatosan mozgatták a jószágot, a legelő állapotára odafigyelve. Nem csak az volt a feladatuk, hogy vigyázzanak az állatra. A legelőt is vigyázták, kezelték, irányították. Külön tudomány volt ez, ami mára jórészt kiveszett. A modern időkben a legelőt sok kicsi részre érdemes osztani, akár mobil kerítéssel, és az állatokat néhány naponta vagy maximum néhány hetente át kell hajtani egy másik területre. A pásztorkodás is, meg a kerítésépítés is macerás, ezért általában el szokott maradni. Aztán jön az iringó.

Vetése:

Ősszel és tavasszal is vethető, a talaj felszínére, takarás nélkül. Palántát nevelni nem érdemes, mert rosszul tűri a gyökerek bolygatását. Ha mégis megpróbálod, akkor minél kisebb korban ültesd ki a végleges helyére.

Alkalmazása:

Ehető, fiatal zsenge szárát a spárgához hasonlóan használták. A gyökere könnyen emészthető zöldségféle, főzve érdemes enni köretként vagy levesben. Cukorral kandírozva finom csemege.

Gyógynövényként a gyökere alkalmas főleg köptetőként köhögéses betegségekben, de izzasztó és vizelethajtó, vesetisztító hatása is van. Ősszel kell felásni az idősebb növények gyökerét, szárítva tárolható.

Szép formája és hosszú virágzása miatt dísznövényként is tökéletes. Szárítva megtartja a formáját és a színét, szárazvirágként is használható. Kertekben egy másik faj, a kék iringó terjedt el, de a mezei iringó is hasonlóan szép.

Igénytelen növény, szinte bárhol megél. Tövisei miatt olyan helyre nem érdemes ültetni, ahol sokat járunk, ezért természetes rétekbe, méhlegelőbe, és virágoskertekbe kerüljön. Mély gyökere miatt nehezen irtható, ezt vedd figyelembe! A talaj mély rétegeibe is lehatolnak a gyökerei, kötött talajok lazítására alkalmas. Tápanyag felhalmozóként is működhetne, de nem képez igazán nagy zöld tömeget, és a tövisei miatt a ’szénája’ nehezen kezelhető.
Tömeges és egész nyáron át tartó virágzása miatt kiváló rovarcsalogató növény. Apró méhek tömegeit vonzza. Rengeteg magja a madarak természetes téli tápláléka. Érdemes helyet szorítani neki minden olyan kertben, ahol az élővilág változatossága fontos.


További információk

Növény típusa

évelő

Talajigény

bármilyen, agyag, homok, meszes, szikes

Vízigény

szárazságtűrő, átlagos

Fényigény

napos

Virágzás

június, július, augusztus

Gyökérzet

karógyökér

Magasság

0,3-1 m

Egyebek

ehető, gyógynövény, dísznövény, rovarcsalogató

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Mezei iringó (Eryngium campestre) vetőmag” értékelése elsőként

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.