Termesztett gyógynövény. Nem őshonos, eredetileg mediterrán származású. Akár másfél méter magasra is megnőhet.
Vetése:
Március végén, április elején 40-60 cm sortávolságra, 30-40 cm tőtávolságra, 3-5 cm mélyre.
Betakarítás:
Július közepétől. A száradó virágokat, amiknek a közepén a fehér bóbita már látszik, vágd le. Száradás után a magokat ki lehet rázni belőle.
Alkalmazása:
Szinte minden része ehető. A fiatal levelei, salátákban vagy spenóthoz hasonlóan főzelékben használhatók. A gyökere nyersen és főzve is ehető, a szára hámozva és főzve spárgához hasonlít. A virágbimbói articsókához hasonlítanak. Az egész növény tövises, sok idő elmegy az előkészítésével. Gyógynövényként májvédő hatása a legismertebb, de hólyag problémák és depresszió ellen is használják. Az egész növény használható szárítva teaként, de a legtöbb hatóanyag a virágzatban és a magban található. Nagyon elterjedt a növényből készült kivonat vagy a magjából sajtolt olaj kapszulás, tablettás formában. Dísznövényként is megállja a helyét, a levelei és a virága is látványos. A beporzó rovarok is nagyon szeretik. Inkább a nedvesebb termőhelyet szereti, akár lápos, vizenyős helyen is termeszthető. Száraz homokon is megmarad. de csak öntözéssel hoz értékelhető termést. A termesztett fajták egyévesek. A csigák nagyon szeretik, a fiatal növényekben nagy kárt tehetnek. Mélyre hatoló karógyökerével és gyors fejlődéséve kiváló mulcs termő növény.
Érdekességek:
A máriatövis kivonat gyilkosgalóca mérgezés esetén is hatásos, mivel a gomba mérge a májat támadja. A máriatövis a májvédő hatása miatt ezt a hatást képes mérsékelni. Népi nevi, a Szűz Mária teje és a Boldogasszony teje egy legendából származik. Állítólag a Betlehemből menekülő Mária út közben megszoptatta Jézust, és egy csepp tej egy virágra hullott. Ebből a virágból lett a máriatövis.
