Szabadgyökeres csemetéket árusítunk, föld feletti mérete 30-50 cm. Csemetéinket gyökércsomagoltan küldjük: gyökerük nedves fűrészporba kerül, amit fóliával borítunk. Ilyen csomagolásban hűvös, fagymentes helyen ültetésig tárolhatók, akár tavaszig is. Bármikor ültethetők amikor a talaj nincs átfagyva. Télen sincs akadálya az ültetésnek, nem kell megvárni vele a tavaszt! Minél hamarabb földbe kerülnek annál jobb. Ültetés után már nem árt nekik a fagy. Ha bővebben érdekel az ültetés mikéntje, akkor olvasd el az erről szóló cikkünket!
Leírás:
Fekete csipkebogyójáról híres rózsa faj. A neve nem hangzik barátságosan, rengeteg apró töviséről kapta. Dísznövényként és gyógynövényként is értékes. A Rosa spinosissima alfaja. A név jelentése ’legtövisesebb’, ami a rengeteg apró tövisére utal. Hazánkban vadon is előfordul, de ritka. Száraz tölgyesekben, bokorerdőkben, száraz réteken él. Kertészetekben sokkal könnyebben találkozhatsz vele. Terjedő tövű, alacsony, méternél magasabbra alig fejlődő szárakat hoz. Egy-egy szár viszonylag rövid életű, folyamatosan elpusztulnak és cserélődnek. Nem nő meg magas bokorrá. Virága a vadrózsánál kisebb, kb. 4 cm-es, fehér, illatos. Legérdekesebb és legjellemzőbb tulajdonsága a gömbölyű, fekete csipkebogyója. Érdemes elmondani, hogy az általános szóhasználattal ellentétben a rózsának nem tövisei, hanem tüskéi vannak. Biológusok körében a két szónak más a jelentése. A tüske a bőrszövet felső rétegéből alakul ki, könnyen letörhető. Ilyen a rózsa és az akác tüskéje is. A tövis mélyebb szövetekből ered, stabilan a növényhez nőtt, általában nem könnyű letörni. Ilyenek például a gledicsia törzsén nővő hatalmas tövisek, vagy a kaktuszok tövisei is.
Alkalmazása:
Dísznövényként késő tavasszal nyíló virágai miatt érdemes ültetni, néha kapható hagyományos faiskolákban is. Különleges, fekete csipkebogyója is növeli a díszítő értékét. Kár, hogy korán, mr nyár végén beérik, és télen, a kopasz növényen már legfeljebb csak aszott gyümölcsmaradványok láthatók. A csipkebogyója ugyanúgy használható, mint a vadrózsa hagyományos, vörös termése, azonban nagyon sok flavonoidot és antioxidánst tartalmaz, hasonlóan a többi sötét színű gyümölcshöz. Különlegesen finom, édes ízű. Sokféleképpen felhasználható, a vadrózsához hasonlóan. A teljes érés előtti, már fekete, de még kemény bogyókat szedik, kettévágva a belsejében levő magokat és mirigyes szőröket kikaparják, alaposan megmossák, majd különböző módokon feldolgozzák. A mirigyszőrökkel vigyázni kell, ugyanis lenyelve a bélben irritációt okoznak. Teának egyszerűen csak megszárítják a megtisztított bogyókat. A szárított bogyókból egy evőkanálnyit egy csésze hideg vízbe kell áztatni egy éjszakára, mert meleg vízben a C-vitamin tartalma elbomlik. Nagyon különleges lekvár is főzhető belőle A virágok szirma is ehető, illatos, saláták és édességek díszítésére is alkalmas. Kandírozva különleges és látványos csemege. Különleges, illatos, aromás lekvár is főzhető belőle. Gyógynövényként főleg megfázásos betegségekben használják szinte minden részét, de leginkább a gyümölcshúsból áztatott teát, és a lekvárt. Magas flavonoid tartalma miatt is figyelmet érdemel. A leveleiből tea főzhető, hasonlóan sok más rózsaféléhez, például a szederhez és a málnához. A jajrózsa szárazságtűrő, jól érzi magát akár homokon is, de a nedvesebb környezetet is szereti. Rövidebb tövisei miatt szúrós, de nem olyan ’akadós’, mint a megszokott rózsák. Alacsony termete miatt sövénynek alig alkalmas, bár a tősarjaival képes sűrű, folyton növekvő tövises bozótot alkotni. Talajtakaróként viszont használható. Természetközeli vagy madárbarát kertekben is nagyon hasznos növény. A virágát méhek látogatják, könnyen hozzáférhető, nagy mennyiségű virágpora miatt a ragadozó rovarok számára is tökéletes. A csipkebogyója madáreleség, bár télire többnyire már lehullik, elfogy. Maga a növény rengeteg rovarfaj számára szolgál táplálékul.
