Nedves és félszáraz rétek évelő vadvirága. A fű fölé magasodó, vékony, de erős szárán egész nyáron hozza kedves égszínkék virágait. Leszedve nem tartós, szinte azonnal elhervad, ezért inkább az élőhelyén gyönyörködjünk benne. A hegyi lenhez hasonló, de az évelő len terméskocsányai felfelé állnak, míg a hegyi lennél ezek lefelé hajlanak. A Duna-Tisza közén él, nem gyakori.
Vetése:
Tavasszal. A magokat vékonyan szabad takarni, mert fényben csírázik. Gyorsan kel. Fiatal korban vízigényes.
Alkalmazása:
Az étkezési lenhez hasonlóan használható. Magja ehető, de csak főzve, és nagyon elnyújtva érik, nem gazdaságos belőle jelentős mennyiséget összegyűjteni. Szárából rostot nyertek, amiből kötelet vagy papírt lehet készíteni. Gyógynövényként használták többféle betegségre: reumára, megfázásra, sebekre, szemproblémákra. Kertekben ritkán ültetik, pedig szép dísznövény. Van néhány kertészeti változata is. Vékony, kecses hatású. Nagy tömegben ültetve érvényesül igazán, vagy virágzó rétbe telepítve. Jól viseli az évi 1-2 kaszálást. Rövid életű évelő, de magról újul és terjed. A vetés után egyenletes nedvességet kíván, de amint megerősödött már szárazságtűrő. Nagyon könnyen tartható, szívós, igénytelen növény.
