Az egyetlen őshonos fafaj ami Magyarországról kipusztult. Régen sem volt gyakori, csak néhány helyen fordult elő a Dunántúli-középhegység melegebb sziklás területein. Mediterrán elterjedésű fafaj. Parkokban, városi sorfaként néha találkozhatunk vele. Jó szárazságtűrése miatt érdemel figyelmet. Kemény, szívós fája nagyon jó alapanyag mindenféle felhasználásra. Nagyra növő és szép fa, de eleinte lassan fejlődik, nehezen találja a helyét. Később már problémamentes, szívós, szárazságtűrő, betegségeknek ellenálló fa.
Vetése:
Ősszel vesd el, szüksége van a téli fagyokra a csírázáshoz. 5 hónap hideg rétegzés után tavasszal is vethető. Lassan csírázik, sokszor elfekszik egy évet, és csak a következő tavasszal kel ki.