Növényleírások: A gránátalma

Nálunk egyelőre a leggyakoribbak a dísznövényként ültetett, termést nem hozó típusok. A magyarázat egyszerű: ezek a legtélállóbbak.

A gyümölcstermő fajtáknak kétféle típusát ismerjük: a savanyú, és édes fajtákat.

A savanyú fajtákat a citromhoz hasonlóan használják ízesítésre, de szirupot is főznek belőle, amit mártásként esznek különféle ételekhez, sült húsokhoz és süteményekhez egyaránt. Ez a mártás a szörpökhöz, lekvárokhoz hasonlóan télire eltehető.

Az édes, vagy édes-savas fajták sok cukrot tartalmaznak, cukorfokuk a szőlőhöz hasonló. Friss fogyasztásra, a bogyós gyümölcsökhöz hasonlóan használhatók. Süteményekben, gyümölcssalátában is tökéletesek. Bor készítéséhez is ezeket a fajtákat használják. Cukorfokuk a szőlőhöz hasonló. A magok sokakat zavarnak, de léteznek mag nélküli típusok is. Sajnos ezek nem igazán jó télállók, legtöbbjük nem termeszthető.

A Magnélküli fajták az édes fajták közé tartoznak. Magjuk kicsi, alig érezhető. Friss fogyasztásra ezek a legkedveltebbek. Sajnos a télállóságuk nem a legjobb.

A gyümölcsök felbontása, a kis ’bogyók’ kiszedése nem egyszerű. A legkönnyebb, ha a héját körbevágod a csúcsa körül, nagyjából a gyümölcs negyedénél. A ’kalapját’ leveszed, és itt látni fogod, hogy a gyümölcs ’gerezdekből’ áll. A gerezdek közötti falnál a héjat felvágod, a gyümölcsöt cikkekre szeded, és így a bogyókat viszonylag könnyen le lehet morzsolni. Ha csak a lére van szükség, akkor azt egyszerűen ki lehet préselni, vagy a félbevágott gyümölcsből citromfacsaróval ki lehet nyomni.

A gránátalma nyár elejétől egészen őszig hozza nagy, kreppapírra hasonlítóan gyűrött szirmú élénkpiros virágait. Az első virágokból fejlődő termések érnek be nálunk. Az érést nehéz észrevenni, a termés a virág lehullásától kezdve már a fajtára jellemző színű. Apró változások azonban történnek: a bőre mattul, a formája szögletesedik, nyomásra ropogó hangot ad. Ha ezeknek a felismerésében nincs gyakorlatod, akkor szeptember végétől, a termés növekedésének a leállása után már érdemes egy-egy darabot leszedni, és megkóstolni. Az édes típusok cukortartalma az éréskor nő meg, ezeket minél tovább érdemes a fán tartani. Túléréskor nem történik semmi rossz, a gránátalma ehető marad, de a legtöbb fajta gyümölcse túlérve szétrepedésre sokkal hajlamosabb lesz. A repedt termés már nem tárolható, gyorsan meg kell enni. Az ép, egészséges termések hűvös helyen tavaszig tárolhatók, sőt szobahőmérsékleten is inkább csak megszáradnak, hónapokig fogyaszthatók maradnak.

A gránátalma gondozása

A gránátalma igényei a fügéhez hasonlók: jól viseli, sőt igényli a forró száraz nyarakat. Talajban nem válogat, a legszárazabb, köves, homokos területeken is megél. Tűző napok érdemes tartani, mert akkor virágzik és terem a legbőségesebben. Védett helyre ültesd: falak mellé, déli fekvésbe, szélvédett helyre. Jó ötlet például a kert egy délre néző sarkába, két oldalról védett helyre telepíteni. A szélvédelem különösen télen fontos, ezért a lombhullató fák és cserjék által nyújtott védelem nem sokat ér. Inkább falak vagy örökzöldek mellé érdemes ültetni.

Általában elmondható, hogy a gyümölcstermő gránátalma fajták fagytűrése rosszabb, mint a füge fajtáké. Vannak azonban kivételesen jó fagytűrő fajták is, ezek -18, sőt -20 fok körüli fagyokat is károsodás nélkül elviselnek. Ennél hidegebb időben elfagynak. Gyökérről ilyenkor is gyorsan újrahajtanak, de kell nekik néhány év mire újra teremnek. A törpe fajták fagytűrése gyenge, ezeket dézsában érdemes tartani és védett helyen teleltetni.

A gránátalma növekedése felfelé törő. Az első években karcsú bokrot nevel, de később, amikor termőre fordul az ágai lehajlanak, szétterül. Végső magassága 3-4 méter. A törpe fajták sokkal kisebbek, egy-másfél méterre nőnek meg.

A gránátalmát metszéssel alakítani nem kell, de munka ettől még van vele. Az elsűrűsödő bokrokat érdemes kiritkítani, mert sok tősarjat hoz. Télen gyakori, hogy a friss vékony ágak elfagynak, ezeket tavasszal, kihajtáskor vágd le. Más metszést nem igényel.

Konténeres formában egész évben lehet ültetni, de célszerű a tavaszi vagy nyári ültetés, maximum ősz elejéig. Ilyenkor még van esélye a fagyokig begyökerezni, és biztonságosabban áttelel. Az ültetés utáni első évben öntözést igényel, később már elegendő neki a természetes csapadék. Az első 1-2 télen gyakran elfagy. Később, amikor megerősödött, már biztonságosan áttelel. A töve körül a talajt érdemes takarni egy vastag mulcs réteggel legalább egy négyzetméteren, hogy a gyökérzete biztosan túléljen. Kora tavasszal bontsd ki, hogy a föld jobban át tudjon melegedni a naptól, és hogy be ne fulladjon a takarás alatt a szára. A gránátalma kis méretben is virágzik, sokszor már az első évben, de általában az első virágzásból még nem lesznek termések.

A gránátalma dézsás tartásra is alkalmas. Különösen a törpe fajtáknál gyakori ez a módszer, főleg mert ezek nem igazán jó télállók. Nyáron jól érzi magát a teraszon, tűző napon egy nagyobb dézsában, bár a fügénél rosszabbul tűri a kiszáradást. Télen a gyökerei sokkal könnyebben átfagynak, mintha a kertben kiültetve élne. Ezért érdemes védett helyen, például garázsban teleltetni. Legalább a nagy hidegek idejére vidd be védettebb helyre. Melegben nem tarthatod télen, a legjobb a fagypont körüli vagy akár még hidegebb hely, ahol a füge gyökérzete nem fagy át teljesen. Fény nem kell neki teleltetéskor, akár pincében is tartható. A földjét tartsd enyhén nedvesen. Tél végén, kora tavasszal már érdemes visszavinni a helyére, az enyhébb fagyok nem ártanak neki.

Betegségek nálunk nem károsítják. Semmiféle növényvédelemre nincs szüksége. A felnőtt bokrok teljesen gondozásmentesek, sem öntözést, sem tápanyag-utánpótlást nem igényelnek. Esetleg a szokásos levéltetvek és pajzstetvek fordulhatnak elő, de komoly problémát ezek nem okoznak.