You are currently viewing Hogyan ültess fát?

Hogyan ültess fát?

Ha valaki utánanéz a faültetés módszereinek, akkor sokféle véleménnyel találkozik. Ezek között próbálunk most eligazodni.

Röviden és tömören: ősztől tavaszig bármikor ültethetsz fát amikor a talaj nem fagyott. A sérült, túl hosszú, derékszögben növő gyökereket vágd le az egyenes és egészséges részig. Áss akkora gödröt, amiben a gyökérzet kényelmesen elfér. Rakd bele a fát olyam mélyen, ahogyan eredetileg volt (a törzse színén látszik, hogy meddig volt földben). Temesd vissza a gödröt, a gyökerek közé szórva a földet. 10 cm-es rétegenként óvatosan taposd meg hogy tömörödjön a föld. Amikor a gödör 3/4 részben megtelt, öntsd tele vízzel, és a fát óvatosal oldalra és le-fel mozgasd addig, amíg buborékok jönnek a víz alól. Állítsd újra függőlegesbe és a kívánt szintbe a fát, és temesd be teljesen a gödröt. A maradék földből készíts a fa körül egy tányért ami az öntözővizet később a fa tövében tartja. Ha van anyagod hozzá, akkor mulcsold le a fa körüli egy négyzetméteres területet. Ez segít a talajt nedvesen tartani. Az első 1-2 évben öntözd a fát amikor kiszáradt a föld teteje, inkáb ritkábban de nagy adag (néhány vödör) vízzel ami mélyen átnedvesíti a talajt.

Ha bővebben is érdekel, hogy mit miért csinálsz a fa ültetésekor, akkor olvass tovább, igyekszünk elmagyarázni.

Mikor ültethetsz fát?

Ez nagyon egyszerű: bármikor, amikor a talaj nincs átfagyva. Az a lényeg, hogy a gyökerekhez ne kerüljön fagyott föld. Konténeres növényeket egész évben ültethetsz, szabadgyökeres fákat akkor, amikor kaphatók: ősszel lombhullástól a tavaszi rügyfakadásig.

Hogyan tárold a fát ültetésig?

Konténeres növényeknél ez nem probléma, tartsd úgy, mint egy hagyományos cserepes növényt, kint a szabadban. Ha nem szárad ki a földje, akkor tárolhatod ameddig akarod. A szabadgyökeres fákkal már nem ilyen könnyű a dolgod. Ezeket jobb minél előbb elültetni. Addig is meg kell oldanod, hogy ne száradjon ki a gyökérzete. Ennek a legjobb módja a vermelés: a kertbe, vagy cserépbe rakott homokba ideiglenesen elülteted, akár kötegben ha több van. Csak arra figyelj, hogy a föld mindenütt vegye körbe a gyökereket, ne maradjon nagyobb levegő buborék közöttük. A szabadgyökeres fák szezonjában nedves szokott lenni a talaj, ezért beöntözésre nincs szükség. Vermeléskor nem kell megtaposni vagy más módon tömöríteni a talajt, az a lényeg, hogy a gyökereket befedje, és hogy később könnyen ki tudd húzni, ha eljön az ültetés ideje. Locsolni csak akkor kell, ha kiszáradna a föld.

Előkészületek

Gyökérmetszés

Az ültetés időpontja előtt a szabadgyökeres fák gyökerét érdemes megmetszeni. A nagyon görbe, visszahajló gyökeret érdemes levágni az egyenesebb részig. A sérült, felhasadt gyökérvégeket, a sérült oldalú gyökereket is vágd le az egészséges részig. Ha hosszabb ideig tároltad a fát, akkor a metszést még az ültetés előtti napon érdemes megcsinálni, és a fát egy vödör vízbe állítva egy napig áztasd, hogy a víztartalékát feltöltse. Az ültetés napján is fontos, hogy a gyökerek nedvesen maradjanak (napos, szeles időben pár perc alatt megszárad a gyökér!), ezért lehetőleg a vödör vízben hordozd magaddal a fákat a kertben, és csak közvetlenül a gödörbe helyezéskor vedd ki. Az is megfelel, ha árnyékos helyen tárolod a fákat, és sűrűn lespricceled vízzel. Napra ne vidd ki a csupasz gyökereket!

A konténeres fák, bokrok gyökereit is meg kell metszeni. Ezek a növények hosszabb ideje a cserepükben élnek, és a gyökerük fel szokott tekeredni legalul. Ha sok a gyökér, akkor ezt az alsó réteget metszőollóval le kell vágni. Ha a gyökerek kibonthatók, akkor is érdemes a túl hosszú, feltekeredett részt levágni. Az általunk forgalmazott növények többsége olyan cserépben van, ami alul hálós. A cserepek nem tekerednek fel, inkább kinőnek a cserép alján. Ezért az általunk forgalmazott növényeknél nem fogsz feltekeredett gyökereket találni. Ettől függetlenül minden esetben a földlabda oldalát a metszőollóval függőlegesen fel kell hasítani, fel kell lazítani. Egyrészt itt is elvágjuk a feltekeredett gyökereket, másrészt a földlabda felszíne fellazul, és így egy kicsit keveredni tud a cserépben levő föld a kertben levővel. Ez fontos a nedvesség átadásához, ugyanis az éles talajszerkezet határon nehezen szivárog át a víz (és a gyökerek se szívesen nőnek át rajta).

Ültetés

És végre elérkeztünk magához az ültetéshez. Két nagyon eltérő vélemény fordul elő ebben a témában. Az egyik szerint a fácskának maximális gondoskodást kell kapni: nagy gödör, sok trágya vagy komposzt. A másik módszernél minimális gödröt ásol, éppen csak ami elég a gyökereknek, és trágyázást nem kap a fa. Mind a két módszernek megvannak az előnyei és a hátrányai. A gondoskodós változatnál a fa az első években sok tápanyagot és puha földet talál, gyorsan megindul, szépen fejlődik. 2-3 év után viszont a tápanyag kezd elfogyni, és eddig az időpontig a fa nem szívesen ereszti ki a gyökereit az eredeti, soványabb, keményebb talajba. Az ilyen fa jobban rászorul a kertész gondoskodására: viszonylag kicsi térrészben vannak a gyökerei, ott várja a tápanyagot és a vizet, nem megy utána. Néhány éves korában a fejlődése lelassul, ha nem kapja meg az öntözést és a trágyázást amihez szokva van. Ezzel szemben a gondoskodás nélkül elültetett fa az első 1-2 évben a gyökerek fejlesztésével van elfoglalva, keresi a földben a tápanyagot és a vizet. Közben a gyökerei mélyre hatolnak, és nagy területet behálóznak. Cserébe felül kevés látható fejlődést mutat. Viszont néhány év után a fejlődése felgyorsul, és behozza, sőt le is előzi a gondoskodóan elültetett társát. Mindezt úgy, hogy a kertész segítségére sokkal kevésbé szorul rá. Én ezért nem szoktam a faültetésből nagy ügyet csinálni, a minimalista változatot használom.

A konkrét munkafolyamat: Ásd ki a tervezett méretű gödröt. Ha a gondoskodó módszert választod, akkor minél nagyobb gödröt áss, 60-100 cm-es kockát , hogy laza legyen a talaj a gyökerek körül. A gödör aljába rakj érett trágyát vagy komposztot, arra egy réteg földet, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a trágyával. A kitermelt földhöz is keverhetsz komposztot. A kevésbé gondoskodó módszer szerint csak akkora gödröt áss, amiben a gyökerek elférnek. Ha így is nagy lett a gödör, és láthatóan gyengébb már a föld a gödör alján, akkor ezt a gyengébb altalajt rakd külön , és majd visszatemetésnél ezt rakd vissza alulra, hogy a talaj szerkezete változatlan maradjon. Innentől a két módszer nagyjából megegyezik. Kötött, agyagos talajon a gödör oldalát kicsit szúrkáld meg az ásóval, hogy az ásáskor összetömörített földet fellazítsd. Ha száraz a föld, akkor érdemes a gödörbe vizet engedni, és megvárni, amíg elszivárog. Ilyenkor célszerű lehet a gödröket még az előző napon kiásni. A facsemetét rakd a gödörbe, úgy, hogy az eredeti talajszint, vagy oltványnál az oltás helye a talajszint alatt legyen kicsivel. Kezdd el visszatölteni a földet, nagy gödörnél 10 cm-es rétegenként kicsit taposd meg hogy tömörödjön. Amikor ¾ részig feltöltötted a gödröt, akkor engedd tele vízzel, és a csemetét mozgasd meg le-fel. Ezzel ’beiszapolódik’, a gyökerekhez hozzátömörödik a föld. Addig mozgasd, amíg buborékok szállnak fel. Ha közben elfolyik a víz, akkor töltsd utána. Ha már nem jön több buborék, akkor a fát emeld fel olyan szintre, hogy az oltás helye vagy a törzsön látható eredeti talajszint kerüljön a kerted földfelszínével egy szintbe. Ha még nem állt rá erre a szemed, akkor egy lécet, vagy az ásó nyelét fektesd át a gödrön, és mindjárt látod, hogy hol a talajszint. Ha a mélység jó, akkor állítsd be függőlegesre a fát, és töltsd vissza a földet a talajszintig, taposd meg, szükség esetén tölts még rá. A feleslegből építs egy gátat a csemete körül, ami majd az öntözésnél segít.

Kisebb fáknál, főleg amikor több száz erdészeti csemetét kell elültetni, egyszerűen csak benyomom az ásót a földbe, megmozgatva csinálok egy rést, abba bedugom a fa gyökérzetét jó mélyre, egy kicsit visszahúzom, hogy kiegyenesedjen, és odataposom a földet a gyökereihez. Közben lehet a résbe vizet önteni, ha éppen kéznél van, de több száz fánál ez is el szokott maradni. Nedves talajban nincs ebből semmi probléma. A kicsi erdészeti csemeték általában beférnek a résbe, de néha előfordul, hogy a gyökereket ehhez kicsit jobban meg kell metszeni.

Utógondozás

A fa környékét 1-2 méteres átmérőben érdemes lemulcsolni. Ez segít a fának, mert hűvös és nedves marad a földje a nyári forróságban is, és segít a kertésznek is, mert visszatartja a nedvességet, kevesebbet kell öntözni. Évelő gyomos területen, például gyepen hasznos lehet a mulcs alá egy réteg geotextil vagy hullámpapír leterítése, ami a gyomokat lefojtja. Ezzel csökkented a fiatal fa körül a konkurenciát, ami így gyorsabban meg tud erősödni.

Konténeres növényeknél probléma lehet, hogy a cserép eredeti földje nehezen veszi fel a vizet a talajból, gyorsan kiszárad. A normál öntözés is kevés lehet, mert a környező föld hamar beissza a vizet, a földlabda nem tud átnedvesedni. Ilyenkor segít, ha a növény eredeti cserepének felső 10 cm-es részét levágod, és azzal együtt ülteted el a növényedet. Így egy öntöző peremet készítesz, amibe vizet öntve célzottan a földlabdát tudod átnedvesíteni. A fa idővel meg fog erősödni, és amikor a gyökerei már kiértek az eredeti földből, akkor ezt a peremet le tudod vágni.

A fák metszése ültetés után vitatott kérdés. Elvileg a gyökerek nagy részének levágása miatt a koronát is hasonló mértékben vissza kellene vágni ahhoz, hogy a gyökér el tudja tartani. A gyakorlatban, ha a fa elegendő gondoskodást kap az első évben, akkor ennek nincs sok jelentősége. Minél többet tudod öntözni, annál jobban el tudja tartani az összes ágát. Persze a gyümölcsfák koronáját alakítani szokták, ezért egyébként is szükséges a metszés. Díszfáknál, erdei fáknál viszont nem kell erőltetni. A sérült, letört ágakat viszont mindenképpen le kell vágni, hogy a sebfelület síma legyen, könnyen gyógyuljon. Nagy tömegű ültetésnél, erdőtelepítésnél a nagyobb csemetéket ültetés után tőben vissza szokták vágni, mert itt a fa nem fog gondoskodást kapni, még az ültetéskori öntözés is el szokott maradni. Ezért fontos, hogy minél kevesebbet párologtasson. Ebben az esetben fontos a fiatal fa alakító metszése, mert sok hajtást szokott hozni, és ebből csak egyet kell meghagyni.

Ültetés után legalább az első évben érdemes öntözni a fát, akkor is, ha később magára fogod hagyni. Száraz időben, aszályban különösen fontos, hogy elegendő nedvességhez jusson. Öntözésnél mindig sok vizet adj, akár több vödörrel, ami mélyen átnedvesíti a földet. Ritkán öntözz, várd meg, hogy a földfelszín kiszáradjon. A cél az, hogy a gyökereket a mélyebb talajrétegekbe irányítsd. Gyakori öntözésnél, kevés vízzel pont az ellenkező hatást éred el: a gyökerek felnőnek a felszínre, mert ott kapnak nedvességet. Az ilyen fát egész életében locsolni kell majd.

Ennyi információ már bőven elég ahhoz, hogy a fádat elültesd, és az első 1-2 évben gondját viseld. A többi már egy másik cikk témája.

Vélemény, hozzászólás?