Nedves réteken, vízpartokon, árkokban nő ez a feltűnő évelő növény. Magas rózsaszín virágzata miatt kertekben, dísznövényként is ültetik. Kertészeti forgalomban sokszor keverik a közeli rokon vesszős füzény fajjal, a kertészeti forgalomban kapható vesszős füzények sokszor inkább réti füzények. A vesszős füzény elágazó, legfeljebb egy méter magas ritkás bokrot képez, ezzel szemben a réti füzény szárai alig ágaznak el, egyenesen felfelé nőnek, és a másfél-két métert is elérhetik. A vesszős füzény virágfürtjei lazák, a virágok alig érnek össze, ezzel szemben a réti füzény virágfürtjei tömöttek, a virágok zsúfoltan állnak. Mindkét faj szép dísznövény, és más felhasználási lehetőségeik is azonosak.
Vetése:
Tavasszal és ősszel is vethető. A magok nagyon aprók, nem kell őket földdel takarni. Jól kel, de végleges helyére vetve az apró magoncokból csak kevés marad életben. Ha nagyobb mennyiségű növény felnevelése a cél, akkor érdemes cserépben vetni és előnevelni. Első évben csak tőleveleket nevel, a második évtől kezd virágozni.
Alkalmazása:
Teáját hasmenés ellen és külsőleg sebek, bőrbetegségek kezelésére használták. Összehúzó, fertőtlenítő és antibakteriális hatású. Minden életkorban fogyasztható. Régen a csecsemők fogának növekedésekor füzény szárat adtak rágni. Látványos dísznövény, cserépben is tartható, vágott virágként is tartós. A legjobban nedves helyen érzi magát, kerti tóba is ültethető a nedves parti területekre vagy sekély vízbe. A kert szárazabb részein is nevelhető öntözéssel. A füzény keskeny és magas, oldalirányban nem terjed, ezért jól beilleszthető növénytársításokba alacsonyabb és sekélyen gyökerező növények közé. A virágai hosszú ideig és nagy tömegben nyílnak, sok beporzó rovart vonzanak. Maga a növény, a levelei is sok rovart táplálnak.
Érdekességek:
A magyar és a tudományos nevében is megjelenik a ’fűz’ szó (Salix a fűz tudományos neve), mivel a növényünk levele keskeny, a fűzfák levelére hasonlít.
