Mindenki ismeri ezt a kellemetlenül csípő növényt. Tápanyagjelző: tápdús talajokon, nedves erdőkben, mesgyéken, útszéleken, bolygatott területeken nagyon gyakori. Ahol megjelenik, ott általában egyeduralkodóvá válik, jókora foltokat borít be dús telepeivel. Az ember közelében is jól érzi magát, trágyadombok és komposzthalmok mellett tipikus falusi növény.
Vetése:
Apró magját tavasszal vesd el, a talaj felszínére, minimális takarással. Érdemes palántát nevelni belőle.
Alkalmazása:
Az egyik legsokoldalúbban felhasználható növény, még a szúróssága ellenére is. Fiatal levelei ehetők, főzve vagy turmixolva elveszíti a csípősségét. Nagyon tápláló, könnyen emészthető, sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. A modern diétákban sokszor alklalmazzák. Gyógynövényként a legismertebb. Számtalan gyógyhatása ismert. A leveleiből főzött tea vértisztító hatású, nyugtató, vitalizáló, általában vérzésekkel és gyulladásokkal kapcsolatos problémákra ajánlják.. Mindenféle külső és belső vérzésekre, menstruációs panaszokra, reumás fájdalmakra, vérszegénység és aranyér ellen használják. Reumás panaszoknál az érintett testrészt megcsapkodták a friss csalánnal, hogy az jól megcsípje. A levelekből kisajtolt levet rovarcsípésekre kenték, de kenőcsöt is készítettek belőle. A biokertekben, permakultúrában is számtalan felhasználása ismert. Gyorsan és nagy tömegben fejlődő szárai rengeteg mulcsot képesek termelni. Az erjesztett csalánlé (1 kg csalán 10 liter vízhez) levéltetvek ellen hatásos, élénkítőleg hat a növényekre és a talaj élővilágára, ezért biokertészek gyakran használják. Naponta alaposan felkavarva addig kell erjeszteni, amíg a színe elváltozik,és már nem habzik. Ez kb. két hetet vesz igénybe. A szaga kellemetlen, amit egy marék kőzetliszt vagy macskaalom hozzáadásával enyhíteni lehet. A kész levet 1:10 arányban hígítva kell a növényekre permetezni. Magas nitrogén és mikroelem tartalma van, ezért tápoldatként a talajra is locsolhatod. A csalán idős szárában található rostból papírt és fonalat is lehet készíteni. A csalánfonalból szőtt ruhák nagyon lágy és puha tapintásúak. Több országban termesztik is ilyen célból Európában is. A csalán a talajból rengeteg nitrogént vesz fel és tárol, ezért a túlműtrágyázott, nitrogénnel szennyezett talajok megtisztítására is nagyon megfelel. A rost termesztésre nagy területeken ültetik, ami ugyan monokultúra, de mivel évelő számtalan előnye van: gátolja a talaj erózióját, felszívja a veszélyes mennyiségű tápanyagokat. Ez utóbbi tulajdonsága miatt vizek mellett védősávként is felhasználható a szántóföldekről a vizek felé mosódó tápanyagok megfogására. Legjobban félárnyékban fejlődő, víz- és tápanyagigényes növény. A hagyományos módszer szerint a komposztáló, a trágyadomb mellett, vagy más hasonló, sok tápanyagot kapó területen érdemes megtelepíteni (pl. ólak mellett, ahova sok trágyalé kimosódik). Gyökérsarjaival gyorsan terjed, benövi a rendelkezésre álló területet. Évente 2-3 alkalommal lehet levágni. A csalánnak nincs látványos virága, mégis vonzza a rovarokat. Sok szép lepke lávájának tápnövénye, például a nappali pávaszem, a kis rókalepke, az atlantalepke hernyói élnek rajta. Már csak ezért is érdemes belőle ültetni.
