Miért ültess őshonosat?

Mióta a kertészkedés hobbi lett, a kertbarátok a különlegeset keresik, az egzotikusat, a ritkaságot. Ahogyan mi is azt csináljuk, nem hiába MediterránFarm a cégünk neve. Nincs is ezzel semmi probléma, egészen addig, amíg az egzotikus, idegen földről származó növények kevesen vannak az élővilág egészéhez képest. Hogy miért van ez így?

Gondolom már hallottad, hogy milyen szerepe van a biodiverzitásnak, az élőlények változatosságának. Ez biztosítja az életközösség stabilitását. Önmagáért is szép egy változatos, természetes táj, de mi alapvetően kertészek vagyunk. Miért érdekel ez bennünket? Azért, mert a kertünkben a termesztett növényeink védelmét szeretnénk, ha az élővilág megoldaná, és nem kellene vegyszerezni. Ehhez szükség van arra, hogy a kártevők természetes ellenségei ott éljenek a kertünk közelében. Lehetőleg minél többen, és minél többfélék. A legtöbben eljutnak odáig, hogy nem vegyszereznek, és várják a kártevőirtók megjelenését. Természetesnek veszik, hogy azok majd betelepülnek maguktól. De hogy honnan jönnek, abba kevesen gondolnak bele. Persze a környékből valahonnan. De ehhez szükség van megfelelő természetközeli élővilágra valahol nem messze tőlünk.

Azt már egy másik cikkünkben leírtuk, hogy az ember hogyan szorította ki a természetet az uralma alá vont tájból. Egyre nagyobb lett a kertek szerepe, mert ezek még hasonlítanak valamennyire a természetes élőhelyekre. A szántóföldek már túlságosan sterilek, más meg egyre kevesebb akad. Ez azt jelenti, hogy a biodiverzitás, az élőlények sokfélesége egyre nagyobb mértékben függ a városok és falvak kertjeitől. Egyre nagyobb a hatása annak, hogy mi otthon mit ültetünk.

És hogy miért fontos az őshonos növényzet? A növények jelentik a tápláléklánc alapját, belőlük élnek a növényevők, amiknek a nagy többsége apró ízeltlábú a levéltetvektől a pillangókon át a bogarakig. Őket fogyasztják a nagyobb állatok, főleg a madarak. Az evolúció összecsiszolta a tápláléklánc különböző elemeit: folytonos harc dúl, a növény megpróbál mindenféle vegyi anyagokkal védekezni, kellemetlen ízűvé vagy mérgezővé alakul, amihez az őt fogyasztó állatok igyekeznek alkalmazkodni. Ezért kevés az olyan rovar faj, ami bármit meg tud enni. Csak a számukra megfelelő tápnövényeken élhetnek. Egy idegenből betelepített növénnyel semmit nem tudnak kezdeni. A kertészek ennek örülnek, mert a kártevők nem támadják meg a növényüket. Viszont az ilyen idegenhonos fajokra nem épül tápláléklánc. Nem tudják eltartani azt a rovarvilágot, amire utána a többi szint épülne.

Az eddigiekből összeáll a kép: szükség van változatos őshonos fajokból álló növényzetre ahhoz, hogy a tápláléklánc alapját biztosítani tudja, és egy természetközeli életközösséget alakítson ki. Ami önmagában egy dicséretes dolog, de a mi önző céljainkat is szolgálja: a kerti növényeinket is ellátja természetes kártevőirtókkal. Nem mondom, hogy legyen minden növényed őshonos. Nem ez a cél. De érdemes a kertedbe minél több őshonos fajt ültetni. Közöttük jól fogják magukat érezni a haszonnövényeid, és nyugodtan ültethetsz egzotikus különlegességeket is. A lényeg, hogy tedd meg amit tudsz, és ne másokra, vagy a vegyszerekre bízd a kerted védelmét.