Gyakori kérdések – Kaktuszok

Mennyi időnként virágoznak a kaktuszok?

Sokszor hallani, hogy a kaktuszok ritkán virágoznak. Általában ennél konkrétabb adatot is megadnak, például hogy 20 évente virágoznak. Pedig ez nem igaz. A kaktuszok, ugyanúgy mint a többi virágos növény, rendszeresen magot kell hogy érleljenek, különben már rég kihaltak volna. A virágzóképes kor eléréséhez idő kell, ez általában 3-4 év a magból történt kikelés után, de némelyik fajnál lehet akár 50 is. Ezután viszont évente virágot hoznak és teremnek.

Miért nem virágzik a kaktuszom?

A kaktuszok életét az évszakok váltakozása vezérli. Legtöbbjük nem a trópusokon él, a meleg és a hideg évszak is hozzá tartozik az életükhöz. Ha nem kapják meg ezt az éves ritmust, akkor felborul az életműködésük, és nem virágoznak. Ezért nagyon gyakori, hogy az egész évben lakásban tartott (vagy lakásban teleltetett) kaktusz nem virágzik. Nagyon fontos a hideg, száraz telelőhely. A ‘hideg’ alatt az eredeti élőhelytől függő hőmérsékletet kell érteni. A trópusibb fajoknak ez lehet 15 fok körül, de a legtöbb kaktusz ennél sokkal hidegebbet igényel. Szinte minden faj jól érzi magát 5-10 fok között, ez már bőven elegendő a következő évi virágzáshoz. Van sok olyan kaktusz is, ami jóval hidegebbet, akár komoly fagyokat is elvisel. A fény kevésbé fontos a hideg száraz helyhez képest. Sokan pincében teleltetnek komoly gyűjteményeket is.

Mennyi ideig élnek a kaktuszok?

Rövid válasz: rengeteg ideig, az emberi életnél sokkal tovább. Ha semmi idegen hatás nem pusztítja el, akkor a kaktusz szinte örökké él. Ennél pontosabbat nehéz mondani, mert évgyűrűk hiányában nehéz megmondani a pontos korukat.  A sivatagos élőhelyek nem az ideális életkörülményekről híresek, a legtöbb kaktusz nem éri meg az elméletileg lehetséges maximális életkort. Így is minimum néhány száz évesek a legidősebb példányok.

Mekkorára nőnek a kaktuszok?

Ezt a kérdést több kategóriában is feltehetjük:

Legmagasabb kaktusz: Ezért a címért több oszlopkaktusz faj versenyez. A legismertebb a saguaro (Carnegia gigantea), a vadnyugati táj hangulatáért felelős kaktusz, amit a western filmekben gyakran láthatunk. Legnagyobb példánya 24 méter magasságot ért el. A másik magas faj a Pachycereus pringlei, egy mexikói oszlopkaktusz. Ebből a legmagasabb példány csak 18 méteres, viszont sok oldalhajtásból álló terebélyes koronát növeszt, így a növény teljes tömege a 25 tonnát is elérheti.

Legnagyobb gömbkaktusz: A gömbkaktusznak tartott fajok legnagyobbjai az Echinocactus és a Ferocactus nemzetségekben találhatók. Az Echinocactus platyacanthus elérheti a 3 méter magasságot, másfél méter körüli átmérővel. A Ferocactus diguetii ennél magasabb, a 4 métert is elérheti, de kissé karcsúbb, csak 1 méter vastag.

Legkisebb kaktusz: A legkisebbnek járó cím egyértelműen a Blossfeldia nemzetségnek jár. Ebbe a legfrissebb besorolás szerint egyetlen faj, a Blossfeldia liliputana tartozik. Egy apró gömbkaktuszról van szó, ami tényleg valódi törpe. Már fél cm körüli méterben virágzóképes, és soha nem nő másfél centinél nagyobbra. Tövise sincs ami legalább optikailag növelné a méretét. Egy nagyon érdekes fajról van szó. Sziklafalakon, a kövek közötti repedésekben él. A természetben lapos gömb alakú, alig sarjad, de gyűjteményben, oltva ‘hatalmas’ sok fejű telepeket képez. Egyedülálló tulajdonsága a kaktuszok között, hogy a szárazság ellen nem védekezik. Helyette a teste képes szinte teljesen kiszáradni, majd ebből a halottnak tűnő állapotból ‘újraéledni’. Az ilyet poikilohidrikus növénynek hívjuk. Ismert példája a jerikói rózsa (Selaginella fajok), amit időnként kertészeti vagy ajándék boltokban is megvehetünk, de ilyenek például a mohák is.

Tövis vagy tüske?

Gyakran keverik ezt a két fogalmat. A hétköznapi nyelvben nincs is igazán különbség közöttük, de a biológiai szaknyelv megkülönbözteti a kettőt:

Tüske: A bőrszövetből kifejlődött merev, szúrós képlet. Könnyen leválik. Ilyen van például a rózsának.

Tövis: Mélyebben fekvő szövetekből alakul ki, és többféle tipusú lehet az alapján, hogy milyen szövetből származik. Jellemzően erősen oda van nőve, nem téphető le könnyen. A kaktuszok tövisei például módosult levelek.

Érdekesség, hogy ezek szerint a ‘nincsen rózsa tövis nélkül’ népi bölcselet valójában nem is annyira bölcs mint gondoltuk. Rózsa ugyanis csak tövis nélküli létezik. Tüskéket viszont bőven nevel…

Micsoda az areola?

A kaktuszokon levő ‘tövispárna’. Valójában egy végletekig redukálódott, egy pontba összesűrített hajtás. A rügyeiből fejlődnek az oldalhajtások, a tövisek, a virágok, és némelyik fajnál a levelek. Az areola a szárazságtűrés egyik eszköze: arra szolgál, hogy minél kisebb területen, kevés anyag felhasználásával, és kevés párolgási felületet adva biztosítsa a kaktuszok virágzását, fejlődését.

Van még egy hasonló, speciális növekedési pontja a kaktuszoknak: a szemölcsös fajoknál (pl. Mammillaria) megtalálható axilla, vagy szemölcshónalji rügy. Ahol ilyet találunk, ott az areola és az axilla között munkamegosztás van: az axillában képződnek a sarjak és a virágok, az areolában a tövisek. Úgy is felfoghatjuk, hogy az areola kettévált.