Ajánlott irodalom
Könyvek

Toby Hemenway: Gaia kertje
Az eredeti angol kiadást vettük meg először, azután megjelent magyarul is ez a modern alapmű. A permakultúra kertészeti részéről szó, a többi részterület (fenntarthatóság, közösségépítés stb.) nélkül. Magyar nyelven nincs ennél jobb könyv a témában. Leginkább átlagos kertészek, a permakultúrával most ismerkedők számára kötelező olvasmány, de haladók is sokat tanulhatnak belőle. A példák és az ajánlott növények többsége amerikai, de ez alig von le a könyv értékéből.

Dave Jacke, Eric Toensmeier: Edible Forest Gardens
Hatalmas, kétkötetes mű az erdőkertekről, angol nyelven. A témában még csak megközelíteni sem lehet azt a részletességet, ami ebben a könyvben megtalálható. Az elméleti alapokkal kezdi, olyan szinten, hogy az felér egy ökológusi képzéssel. Az életközösségek működéséről, az erdők fejlődéséről, a szukcesszióról, a talajról szóló néhány száz oldal alapozza meg a hasonló elveken működő kertekről szóló részt. A gyakorlati kérdésekről: tervezésről, a kert fizikai megépítéséről, a talajjavítás módjairól, a növényekről, az állatokról részletekbe menő fejezetek szólnak. A legapróbb témákról, mint például a kerti szerszámok kiválasztása vagy az egészséges fák kiválasztásának és elültetésének módja is sok oldalas cikkeket tartalmaz. Hihetetlen mennyiségű információt zsúfoltak ebbe a könyvbe a szerzők. Az apróságokról nem is beszélve: el sem tudom képzelni, hogy mennyi időt fektettek a minden fejezet elején megtalálható 3-4 idézetbe, a pontos hivatkozásokba több száz tudományos cikkhez és könyvhöz, a táblázatokba foglalt növény és állat bemutatásokba, a mintaként berakott üres tervező nyomtatványokba. Aki kész recepteket keres a leendő kertjéhez az talál néhányat a könyvben, de alapvetően nem nekik szól. Ez a könyv azoknak való, akik értékelik a részletességet, szeretnék megismerni az elméleti alapokat is.

Czáka Sarolta, Valló László: A metszés ábécéje
Régi, de nagyon jó könyv a gyümölcsfák, bokrok, szőlő, díszcserjék metszéséhez, és úgy általában a gondozásához. Nem csak gyakorlati tanácsokat ad a metszéshez, hanem az elméleti alapokat is leírja, hogy tudd mit miért csinálsz. Minden gyümölcsfajnál azzal kezdi, hogy a korona milyen részein terem, hogyan nőne természetes körülmények között, ehhez képest mit kell elérni a metszéssel, azt hogyan lehet megvalósítani. A fák ültetésétől kezdve végigvezet a korona kialakításán, majd utána a fenntartásán, az öreg növények megfiatalításán. A fák metszését ennyire jól elmagyarázva semmi más könyvben nem találtam meg.

Gertrud Scherf: Vadon termő zöldségek és gyümölcsök
Vad növények felhasználásáról és termesztéséről tudhatsz meg minden fontos információt, rengeteg ötlettel, recepttel kiegészítve. Alapvetően német területre készült a könyv, de szinte kivétel nélkül minden leírt növényfaj megtalálható Magyarországon is, és a fordító hozzátette a magyar viszonyokhoz szükséges kiegészítéseket. Nagyon jó, rövid, élvezetes olvasmány.

Király Gergely (szerkesztő): Új magyar füvészkönyv
Kétkötetes növényhatározó, a Magyarországon vadon előforduló összes (több, mint 2500) növényfaj meghatározásához használható. Az egyik kötet a határozókulcsokat tartalmazza, a másik a botanikai illusztrációkat minden fajhoz. Ha tudni szeretnéd milyen növények élnek a területeden, vagy meg akarod határozni a kiránduláson látott virágokat, akkor ez a könyv kell neked. Viszont a részletesebb információkat másutt kell keresned, mert ebben a könyvben néhány alap információn (elterjedés tájegység szinten, méret, virágzási idő, esetleg pár szó a fontosabb tulajdonságokról) kívül tényleg csak határozókulcs található, a növény felismeréséhez szükséges minimális adatokkal. Hatalmas előnye a könyvnek, hogy egyben megtalálható minden az összes őshonos vagy betelepült növényfaj meghatározásához szükséges minden információ. Jó lenne, ha az állatvilág különböző csoportjaihoz is lenne hasonló kiadvány.
Weboldalak
Opuntia web
Cholla web
Az USA medvetalpkaktusz fajairól szóló, tudományos igényű weboldalak. Az összes fajt tartalmazzák rengeteg képpel, pontos leírásokkal. Az első a ‘lapos’ medvetalpkaktuszokról szól (Opuntia nemzetség), a második a ‘hengeres’ fajokról (Cylindropuntia és Corynopuntia nemzetségek).