Éjjel is van élet a természetben, csak azt sokkal nehezebb megfigyelni. Erre való a lámpázás. Az elv az lenne, hogy vannak mindenféle éjjeli rovarok, amik vonzódnak a fényhez. Nem értjük pontosan, hogy miért, talán csak megzavarja a tájékozódásukat az erős fény. Egy a lényeg: sokan fognak összegyűlni a sötétségben világító lámpa köré. Nem minden faj, mert vannak, akiket hidegen hagy a mi mesterséges Holdunk (saját műhold?). De ez a módszer nagyon jó arra, hogy könnyen, gyorsan nagyon sok fajt figyelj meg a kertedben. Olyanokat, amikkel nappal nem találkozol, és nem is gondolnád, hogy ott élnek veled.

Belevágnál? De hogyan kezdj hozzá? Az első lépés: kell valami erős fényű lámpa. Az a lényeg, hogy sok UV fényt bocsásson ki, mert az vonzza a legjobban a lepkéket. A hivatásos bogarászok 250 wattos higanygőz lámpát használnak. Nekem ilyen nem volt kéznél, van viszont egy akváriumos életemből maradt 150 wattos fémhalogén izzó. Napfény jellegű fényt bocsát ki, és a gyári leírása szerint csak UV szűrővel használható, mert sok UV-t bocsát ki. Pont ez kell ide. Ha neked éppen nincs raktáron egyik se, akkor venni kell valamit. Az olcsó ledes reflektorok kockázatosak, mert nem tudni, hogy adnak-e le elég UV fényt. Van, amelyikre jönnek a lepkék, van amelyikre kevésbé. Valamilyen szinten működik a barkács áruházakban olcsón kapható 400 wattos halogén reflektor is. Kevesebb lepke jön rá mint a higanygőzre, de azért még használható. Sokat fogyaszt, de úgyis csak pár órát kell mennie.

A második lépés, hogy kell két fehér lepedő. Az egyiket kifeszíted függőlegesen, mint valami téglalap alakú vitorlát, a másikat alá teríted a földre. A kifeszítéshez kell valami állványzat. Ha nem életvitelszerűen akarod csinálni, akkor elég egy rögtönzött megoldás is. Én fogok két ásót vagy vasvillát, leszúrom a földbe egy lepedőnyi távolságra, és dróttal rákötök felfelé hosszabbításként egy-egy ujjnyi vastag egyenes ágat. Aztán ezekre az ágakra rá lehet fogatni a lepedőt ruhaszárító csipesszel. Nem egy dizájn bajnok, de megteszi. Aztán jöhet a lámpa. Az ideális az lenne, ha mindenfelé világítana, amit egy magában álló égő meg tud csinálni, de egy gyári reflektor nem nagyon. Nem baj. Állítsd a lámpádat kb. két méterre a lepedő elé, úgy, hogy a lepedőre világítson, és a fény a lepedő mellett és felett szétvilágítson a világban. Nekem rögtönzött állványként egy nagyobb kétágú létra vált be. A lámpát érdemes kicsit magasabbra tenni, mint a lepedő felső pereme, hogy a lepedő felett elvilágító fény lefelé irányuljon, az alacsonyabb növényeken lakozó lepkéket is elérje. Még egy dologra szükség lesz: egy zseblámpára vagy fejlámpára. Egyrészt amikor végeztél a sötétben tudnod kell összepakolni, másrészt meg a buta lepkék képesek a lepedő hátuljára is odaülni, ahol nincs fény, hogy meg tudd nézni őket.

Ha ez a sok eszköz mind megvan, akkor jöhet a buli. Ehhez ki kell választanod a megfelelő időpontot. Az ideális egy sötét, holdtalan, front előtti fülledt nyári este. Fontos, hogy szélcsend legyen, mert a lepedőd vitorlaként működik, a legkisebb szellő lengeti, egy gyenge szél is elfújja. Szerencsére este el szokott ülni a szél, ez a kisebbik baj. A nagyobb a Holddal szokott lenni. Nézni kell a hold naptárakat, hogy mikor van újhold, vagy mikor nincs fent a Hold. Egy nagy telihold az égen elvonja a lepkék figyelmét, és nem mennek oda a te lámpádhoz. Azt összesakkozni, hogy ne legyen az égen a Hold, és jöjjön a front is, nem megy könnyen. Front nélkül is tökéletes egy csendes este, ha a Holdat sikerül eltakarítani az égről akkor már nem lehet probléma. Tavasztól őszig bármikor lehet lámpázni, de a legtöbb lepke nyáron lesz. Minden évszaknak megvannak a maga lepkéi. Sok faj van ami csak néhány hétig repül, szóval az év minden szakában érdemes próbálkozni, mindig lesz újdonság.

Aztán ott van a helyszín megválasztása. Jó, ha minél természetesebb és minél változatosabb élőhelyre tudsz kitelepülni. Ideálisak az erdőszélek, ha víz is van a közelben az még jobb. Jó, ha nincs a közelben lámpa, ami konkurencia lenne. De egy panelház erkélyén is jönni fog lepke. Bárhol lehet próbálkozni. Nagyon nem érdemes lemenni a térképről, mert ugye áram kell, és ez egy erős korlát tud lenni. Egy hosszabbítóra szükség lesz. Vagy kettőre. Vagy háromra.

Ha megvan a felszerelés és a helyszín, akkor a kiszemelt estén menj ki sötétedés előtt, és állítsd fel a lepedőket. Ideális esetben szürkületkor már be tudod kapcsolni a lámpát. Aztán csak várni kell, és figyelni. Néha másodperceken belül már jönnek az első apróságok, legrosszabb esetben is látnod kell valamit pár percen belül. Ha semmi nem történik ennyi idő alatt, akkor gyenge lesz a felhozatal aznap este. Van ilyen is. Ilyenkor is érdemes 1-2 óráig kitartani, olyan szinte soha nem fordul elő, hogy semmit ne láss. Jó helyen, jó időben, jó lámpával gyorsan megtelik a lepedő mindenféle lepkével, bogárral, poloskával, meg a jó ég tudja mikkel. Csak győzzed kapkodni a fejed. Amire sokszor szükséged is lesz, mert néha annyi a bogár, hogy ha odamész a fénybe a fejed is belepik másodpercek alatt. A lepedő hátulját is nézd meg időnként, ott is sok lepke lesz, ehhez kell a zseblámpa. Lesznek olyan lepkék, amik azonnal letelepednek a lepedőre és órákig ott ülnek, lesznek akik inkább a félreesőbb helyeket keresik lent a földön vagy a lepedő hátulján, és lesznek akik csak idegesen repülnek egy kört, esetleg leülnek pár másodpercre, aztán tovább állnak. A lámpával érdemes körben a fűben, a bokrokon is szétnézni, ott is lehetnek lepkék. Este, naplemente után van egy csúcs, aztán éjfél körül szünet szokott lenni. Utána jön a hajnali műszak, más fajokkal, szóval ha van türelmed (és sok kávéd) akkor érdemes egyszer megvárni őket is. Érdekes módon a lepkék, ha egyszer letelepedtek, már nagyon szelídek. A legtöbb nyugodtan tűri, hogy akár pár centiről megnézd, lefotózd. Akár óvatosan át is másztathatod őket a kezedre. Valamiért nem zavarja őket az ember, a zajok, a járkálás. Ha nagy bulit nem is, de egy jó hangulatú társas lepkézést nyugodtan lehet szervezni anélkül hogy ez bármiben zavarná az élővilágot.

Az összes oda tévedő fajt érdemes lefotózni, ha lehet több szögből is. Ehhez egy jobb fényképezőre is szükséged lesz, amivel tudsz makrofotókat készíteni a sokszor 1 cm alatti kis jószágokról. Egy telefon is megteszi, nagyobb lepkékről azzal is lehet értékelhető képeket csinálni. Én egy jobb lepkészés után ezernél több képpel szoktam hazatérni. Otthon próbálom szétválogatni a képeket fajonként, és utána meg kell határozni a fajokat. Ehhez az izeltlabuak.hu oldalt hívom segítségül. Ez egy citizen scientist oldal, ahova feltöltheted a képeidet, időpont és hely megjelöléssel, aztán a szakemberek megmondják milyen faj. Már persze ha tudják. A nagyobb lepkékkel gond nélkül boldogulnak, sokszor órákon belül megjön az eredmény. A légy, szúnyog, darázs csapatot szinte kár is fényképezni, mert ezekből sokezer faj van, minimális különbségekkel, kép alapján esélytelen meghatározni. Én azért ezeket is fotózom és töltögetem felfele, néha egy-egy példányról meg tudják mondani melyik faj. Találni fogsz olyan jószágokat is amikről nem is sejtetted hogy léteznek, egy csokor ilyet gyűjtöttem össze ide a galériába. Ha jól sikerül a lepkézés, akkor 100 körüli fajt is tudsz egy este produkálni, egy-egy élőhelyen összesen néhány száz faj gyorsan összejön. Mi már 400 rovarfaj felett járunk a tanyánkon. Itt találod a mi fajlistánkat az izeltlabuak.hu-n.

És hogy mire jó mindez? Nagyon szórakoztató az éjjeli lepkevadászat, ezért már önmagában is megéri. Van gyakorlati haszna is: a talált fajok élőhely igényének utána lehet járni egy egyszerű internetes kereséssel. Ez megmutatja, hogy milyen típusú élőhelyek vannak a környékben. Ilyen élőhelyeket érdemes létrehoznod a kertedben, mert számíthatsz rá, hogy a rovarvilága be tud települni hozzád. Ilyen típusú élőhelyeken számíthatsz viszonylag stabil élővilágra. Ezek lesznek azok, amik a kertedben a legnagyobb biodiverzitást érik el, és így a legtöbbet segítenek a haszonnövényeidnek. A legtöbb esetben persze a számodra is nyilvánvaló, ott helyben látható élőhely típusok rovarvilágával találkozol a lámpázás alatt is, de általában lesznek olyan látogatóid is, amik akár távolabbról érkezve valami általad nem is sejtett élőhely hírét hozzák el. Sokszor azt mutatják, hogy történetileg mi volt az adott területen régebben. Az eredeti élővilág túlélő maradékát is megtalálhatod, és láthatod, hogy érdemes-e helyreállítani az élőhelyet, vissza tud-e még települni a lakossága.

Ha kedved támad vágj bele ebbe a kalandba, nem fogod megbánni!