A tanyánk Domaszéken, Szeged mellett található, Magyarország egyik legmélyebben fekvő és legnaposabb helyén. Az élőhely körülményeit több alapvető tényező alakítja: a klíma, a domborzat, a talaj, és a legfontosabb: a víz. Nézzük ezeket egyenként!

Klíma

A tanyánk a kontinentális klímán fekszik. Ez meleg nyarakat és hideg teleket jelent. A domborzatból származó mikroklíma kihasználására errefelé, az Alföld közepén kevés a lehetőség. Ahogy földrajztanárom mondta: az Alföld az abszolút selejt, mert balra se lejt, meg jobbra se lejt. Itt nincs semmi, ami jelentősebb mikroklímát alakítana ki. Nincs lejtő. amiről lefolyhatna a hideg, nincs déli fekvésű domboldal. Igazi kontinentális a klíma, forró nyarakkal és hideg telekkel. A hivatalos leírásokban a mediterrán hatást is említik. Ebből a gyakorlatban nem sok vehető észre. Nyáriesős területen vagyunk, bár a nyarak egyáltalán nem érződnek nedvesnek a meleg miatt.

Nézzük a klímánkat számokban kifejezve:

Tengerszint feletti magasság: 83 m
Éves napsütéses órák száma: 2000
Éves csapadék mennyiség: 500 mm
Abszolút maximum hőmérséklet: 42 °C
Abszolút minimum hőmérséklet: -30 °C

Azonban ha a részleteket megnézzük, akkor láthatjuk, hogy szinte minden paraméterben hatalmas az ingadozás egyik évről a másikra. A napsütéses órák száma volt már 2500 is, az éves csapadékmennyiség 200 és 800 között változik, az éves minimum hőmérséklet pedig -7 és -30 °C között bárhol előfordulhat. A hívatalos hőmérsékletet Szeged mellett, a repülőtérnél mérik, a tanyánktól alig pár kilométerré, vagyis ezek az adatok érvényesek a tanyánkra is.

Konkrét adatokat 1973-tól tudtam letölteni a GSOD adatbázisból. Ez a „Global Surface Summary of the Day” rövidítése, vagyis globális felszíni napi összefoglaló, és a NOAA (National Oceanographic and Atmospheric Administration, az USA állami meteorológiai hívatala) szolgáltatja. Az egész világról összegyűjtött meteorológiai mérési adatokat tartalmaz több mint 9000 helyről, többnyire repülőterekről. Szegedről 1973 óta van folyamatos adatsor. A nyers adatokból a következő táblázatot raktam össze:

Év	Minimum hőmérséklet	Maximum hőmérséklet	Csapadék (mm)	Csapadék nélküli időszak (napok)	Havas napok száma	Utolsó tavaszi fagy	Első őszi fagy	Napok 0 fok alatt	Napok -5 fok alatt	Napok -10 fok alatt	Napok -15 fok alatt	Napok -20 fok alatt
1973	-17,0	34,0	342	45	24	03.23	10.13	101	28	6	2	0
1974	-7,0	35,0	613	29	8	04.20	10.18	53	2	0	0	0
1975	-10,0	32,0	592	37	17	03.22	10.20	93	27	0	0	0
1976	-19,0	34,0	445	37	32	03.30	10.21	96	33	8	2	0
1977	-16,0	35,0	482	30	26	04.21	09.29	69	21	5	1	0
1978	-18,0	32,0	578	57	26	05.13	10.22	87	18	5	2	0
1979	-15,0	35,0	437	34	15	04.20	10.25	65	22	8	0	0
1980	-20,0	34,0	453	23	26	04.13	10.20	85	38	12	2	0
1981	-16,0	36,0	511	34	29	04.20	10.29	82	39	15	1	0
1982	-14,5	33,4	406	30	18	04.24	11.06	85	33	6	0	0
1983	-14,6	37,3	347	45	22	03.16	10.23	93	39	6	0	0
1984	-14,4	35,3	513	23	34	04.29	10.17	93	25	3	0	0
1985	-22,1	35,1	500	35	40	03.30	10.17	90	45	35	22	3
1986	-18,4	34,4	346	51	46	05.31	10.06	112	33	6	2	0
1987	-27,8	35,9	465	42	32	03.24	10.27	88	59	21	9	3
1988	-16,6	38,8	398	26	26	04.25	10.26	102	22	6	1	0
1989	-11,2	34,3	512	56	14	03.28	10.05	87	21	3	0	0
1990	-12,2	34,9	392	31	19	03.19	09.29.	83	15	2	0	0
1991	-17,4	35,5	693	32	22	04.23	10.23	105	49	18	2	0
1992	-12,6	37,5	818	42	16	04.22.	10.13	93	21	3	0	0
1993	-17,3	36,3	553	28	36	04.10	10.27	118	43	16	4	0
1994	-11,0	36,2	398	20	18	04.04	10.10	74	18	2	0	0
1995	-11,8	34,0	441	39	31	04.15	10.23	95	27	6	0	0
1996	-20,0	35,1	282	41	49	04.15	10.26	100	41	14	4	0
1997	-14,4	34,0	344	33	19	04.24	10.18	116	29	5	0	0
1998	-14,8	36,0	561	38	16	04.15	10.06	108	44	15	0	0
1999	-14,0	35,1	779	26	36	03.25	10.16	105	20	5	0	0
2000	-13,0	38,0	240	53	19	04.09	10.22	101	17	4	0	0
2001	-24,9	38,2	704	34	28	04.16	10.28	95	37	13	5	2
2002	-14,3	38,1	370	29	19	04.08	10.08	82	21	10	0	0
2003	-24,9	37,2	434	68	31	04.10	10.16	120	61	27	9	1
2004	-15,8	36,5	662	30	40	03.29	11.20	84	28	10	2	0
2005	-20,7	35,5	646	57	48	04.03	10.20	118	36	18	9	2
2006	-14,1	34,3	515	24	38	03.25	10.17	90	25	10	0	0
2007	-11,0	40,0	541	24	24	04.23	10.14	79	14	1	0	0
2008	-12,6	38,7	461	22	17	03.27	11.15	73	23	3	0	0
2009	-17,2	36,1	485	27	28	03.27	10.31	73	27	9	3	0
2010	-15,4	35,0	806	21	50	03.18	10.22	89	32	15	2	0
2011	-12,7	38,3	346	41	34	03.22	10.15	104	34	3	0	0
2012	-22,5	39,4	399	38	35	04.10	10.30	92	41	21	8	4
2013	-10,8	38,2	556	25	36	04.01	10.04	89	15	1	0	0
2014	-13,5	34,5	789	25	9	03.26	10.27	49	14	2	0	0
2015	-13,7	37,4	444	34	16	04.19	11.01	66	9	1	0	0
2016	-10,1	35,7	583	16	18	03.28	11.04	83	22	2	0	0
2017	-18,3	39,3	434	41	20	04.22	11.04	81	31	11	3	0
2018	-19,6	35,0	546	39	32	03.28	11.15	72	17	4	2	0
2019	-13,6	36,9	503	52	17	03.28	10.08	67	12	2	0	0
2020	-7,3	36,4	539	36	0	04.16	11.21	62	8	0	0	0
Átlag	-15,8	35,9	504	35	26,2			88,5	27,8	8,3	2,0	0,3

Ebből nagyon érdekes következtetéseket lehet levonni. Például az látszik, hogy átlagos években -15 foknál nincs hidegebb. 4-5 évente fordulnak elő keményebb telek. A kevésbé télálló növényeket csak ezek a telek állítják próbatétel elé. Ha valami egy telet kibirt, akkor még korai lenne télállónak nevezni az itteni klímán.

A másik ami feltűnő, hogy igazán hideg csak évi néhány napon át van. Például -10 fok alatti hőmérséklet csak évente átlagosan 9 napon fordul elő.  Ez nagyon jót jelent a kevésbé fagytűrő növények tartásánál, mert csak ezen a néhány napon kell megvédeni őket.

Angol nyelvű irodalmat olvasva sokszor lehet találkozni a növények hidegtűrésének jelölésénél az ’USDA plant hardiness zone’ használatával. Ez az USA mezőgazdasági hivatala által felállított kategorizálás az éves átlagos minimum hőmérséklet alapján sorolja be a Föld éghajlatát. Magyarország nagy része a 6-os és 7-es zóna határán található. Szeged elvileg a 7a zónába került, de mivel ezt az átlagos értékekből vezették le, miközben nálunk nagy az eltérés az egyes évek között, ezért a gyakorlatban jobb a 6-os zónába sorolni Szegedet.

Talaj

A talaj nálunk homokos. A felső termőréteg 40-50 cm vastag szürkés-barnás színű homok, sok apró iszapszerű résszel. Ez azt jelenti, hogy a talaj könnyen tömörödik. Főleg ilyen tömörödött állapotában a vízáteresztése homokhoz képest rossz, a talaj felszínére öntött víz sokára szivárog el. A termőréteg minősége nagyon változó: ahol művelés alatt áll, ott a tápanyag-tartalma minimális, de a régebb óta erdős részen egészen fekete, humuszos. A környékben a talaj nagyon gyenge minőségű, jellemzően 10 aranykorona körüli, ennek ellenére a gazdák küzdenek a megművelésével. A termőréteg alatt fehéres, világos színű homok található. Ez jelenthetne szikesedést is, de a mi esetünkben inkább kilúgozott a talaj. Ez alatt 1-2 méteres mélységben réti mészkő található. Ez nem alapkőzet, csak egy rétegnyi helyben kialakult lyukacsos szerkezetű mészkő. Nevezik darázskőnek is. A tanyánk mellett található tavacska is úgy alakult ki, hogy kibányászták ezt a réti mészkő réteget nagyjából 80-100 éve. Hogy mire használták az rejtély, nem látjuk a nyomát sehol.

Domborzat

A tanyánk a Homokhátság szélében fekszik, ez határozza meg a terepviszonyokat. A Homokhátság a Duna és a Tisza közötti, a két folyónál magasabban fekvő terület. Eredetileg folyami hordalékból, homokból álló dűnék alkották, ezeket az erózió mára szinte észrevehetetlenül alacsonyra simította. A szintkülönbségek minimálisak, a földünkön összesen nem sokkal lehet egy méternél nagyobb különbség a legmélyebb és a legmagasabb pont között.

Vízrajz

A tanyánk közelében nincs jelentősebb vízfolyás. A Tisza légvonalban kb. 16-18 km-re folyik tőlünk. A legjelentősebb, mindent befolyásoló tényező errefelé a talajvíz. Ugyanis mély fekvésű, belvizes területen van a földünk. Itt a legkisebb szintkülönbség is számít. A szemmel nem látható ’buckák’ közötti mélyedésekben sokszor megjelenik tavasszal a belvíz, néhány évtizedenként komoly károkat is okoz. A tanyánk mellett található nádas is egy buckaközi mélyedésben fekszik. Az egész környék emiatt nehezen művelhető. Ennek ellenére a mélyebben fekvő területeken is gazdálkodnak, igyekeznek elvezetni a belvizet. A talajvíz a legszárazabb időszakban, nyár végén sem süllyed 2 méternél mélyebbre. Emiatt a fák gyökerei szárazságban is fel tudják venni a vizet. Gyümölcstermesztésre kifejezetten alkalmas a terület, régen nagy őszibarackosok voltak itt. Nagyon jól érzi magát az erdő is azokon a részeken, ahol elkezdett beerdősülni a régóta nem művelt terület. A földünk körül több telepített erdő is található, de a nemes nyáras és akácos monokultúrák nem sokat tesznek hozzá a terület ökológiai értékéhez.

Természetes élővilág

A Homokhátság eredeti növényzete különböző összetételű rétekből állt: a buckák tetején sovány száraz rét, a buckák között láprét vagy nádas nőtt. A földünkön található ősgyep ennek a növényzetnek egy apró maradványa, valahol a buckák oldalában található átmeneti jellegű gyep élővilágának maradéka. Szikes területekre jellemző fajokat is tartalmaz. Ez az egyetlen olyan területünk, aminek természetvédelmi értéke van, a védelméért érdemes dolgozni. A földünk többi része művelés alatt állt 20-30 évvel ezelőttig. A felhagyott szántókon elindult a beerdősülés, főként zöld juharral, de egy részen viszonylag sok szürkenyár is nő. Ezen kívül található még kisebb mennyiségben ezüstfa, ostorfa, fehér fűz, rekettyefűz, magyar kőris és mezei szil is. A beerdősült területeken a célunk az erdővé alakulás folytatása, közben az invazív fák őshonosra cserélése. Ahol rét alakult ki a szántóföldek helyén, ott is sok az invazív növémy: a selyemkóró és az aranyvessző. Ezen kívül az őshonos, de agresszíven terjedő siskanád is nagy területen egyeduralkodó. Ezeket a füves területeket igyekszünk őshonos, változatos növényzetű rétté alakítani. A legmélyebb helyen fekvő nádas élővilága nagyon szegényes. A szélében sok vízimenta él, ezen kívül más növény alig fordul elő benne. Mostanra nagyrészt feltöltötte már magát, elkezdett beerdősülni, megjelent a nád között a zöld juhar, és egy foltban a magyar kőris. Valószínűleg ezt a nádast nem tudjuk sokáig a jelenlegi formájában fenntartani, és nincs is sok értelme.

A tanya mellett, a régi fóliasátrak helyén kiirtottuk a zöld juharost, és elkezdtünk egy kertet kialakítani permakultúrás elvek mentén. A földünk többi részét igyekszünk változatos élőhely foltok mozaikjává alakítani.