You are currently viewing A füge

A füge

Öreg fügebokor

A füge az egyik legősibb kultúrnövény, a mediterrán területeken évezredek óta termesztik. Magyarországon is mindenfelé előfordul, de egyelőre még csak a kiskertekben, ipari méretekben nem termelik. Sokféle helyi fajtája ismert.

A füge felhasználása nagyon széles körű. Nyersen is finom, de a legtöbben aszalva ismerik. Készül belőle lekvár, bor és számtalan édesség is. A különböző fajták felhasználási területe is különböző: egyesek nyersen a legjobbak, mások inkább aszalni valók. A szállítást rosszul tűri, mivel éretten nagyon puha. A legjobb fajták ’szeme’ (egy lyuk a gyümölcs végén) bezáródik, így éréskor a rovarok nem jutnak be. Ahol a szem nyitva marad, ott például muslincák be tudnak bújni, és a szívásuk, rágásuk nyomán a gyümölcs erjedni kezd, mire megérik már cefrés ízű lesz. Ez leginkább az érési idő végére jellemző, amikor már odaszoknak a darazsak, a muslincák. A füge érése elhúzódó. Néhány naponta érdemes leszedni, mert a fán maradó érett, esetleg túlérő és lehulló gyümölcsök odavonzzák a darazsakat és a muslincákat. Az érett füge színe fajtától függően változatos, akár zöld is maradhat, ezért az érett termést más módon kell felismerni. A füge a csúcsa felől kezd megpuhulni, amikor már fele-kétharmada puha, és az ágról viszonylag könnyen leválik, akkor érett. Nem utóérő, féléretten nem érdemes leszedni. Gyorsan meg kell enni vagy feldolgozni, mert egy-két napnál tovább még hűtőben sem lehet tárolni.

A füge virágzata érdekes. Tulajdonképpen kifordított formában nő: a szár belsejében vannak az apró virágok, amiket a végén levő lyukon (a szemen) keresztül bejutó apró fügedarazsak termékenyítenek meg. Emiatt úgy tűnik, mintha a fügének nem lenne virága, mert az ágakon azonnal kész pici fügék jelennek meg. Ez azonban nem így van, a virágok a pici fügék belsejében vannak. Nálunk a fügedarázs nem él meg, ezért csak az öntermő, megporzást nem igénylő fügefajták hoznak gyümölcsöt. Déli országokból ismeretlen fajtájú fügefát hazahozni, vagy magról nevelni ezért kockázatos: nem biztos, hogy az a fa öntermő lesz.

Fügefajták

A gyümölcséért termesztett fügék több fajból kerülnek ki, de nálunk csak egy faj ismert. A többi Európában nagy ritkaság, pedig télállóságuk miatt talán még jobbak is lennének, mint a hagyományos fügék. A következő fajokról van szó:

Ficus carica: A hagyományos, nálunk is ismert fügék ebbe a fajba tartoznak. A télállósága nem igazán acélos, a legjobb kerti fajták is maximum -18 fok körüli fagyot viselnek el. Érdekes lehet viszont néhány olyan forma, ami képes visszafagyás után azonnal, még abban az évben a friss hajtásain terem. Ilyen például a Michurinska-10. Néhány vad, és az arab vidékeken termesztett, nálunk alig ismert formája viszont egészen jó télálló, -20 fokot is elvisel.

Ficus palmata: Termesztési területén, Egyiptomban és a környező országokban punjab füge néven ismerik. A hagyományos fügéhez hasonló, de a termése apró, sötét bordó színű, majdnem fekete, és nagyon édes. A fiatal szára erősen szőrös. A legjobb hagyományos fügékkel azonos vagy egy kicsit jobb a télállósága, -20 fok körüli. A fügevírusra rezisztens.

Ficus afghanistanica: Vékony hajtású, de nagyra növő, erősen szeldelt levelű füge faj. Vékony, sárgás színű hajtásai, kicsi levelei azonnal elárulják, hogy másik fajról van szó. A termése ennek is apró, gömbölyű, bordós fekete színű, nagyon édes. Nevéhez hűen Afganisztánba, és a környező országokban termesztik. A legjobb fagytűrő füge, -24 fokig télálló. A termesztett fügék közül ez a leginkább szárazságtűrő. Őshazájában sziklarepedésekben, félsivatagos körülmények között is megél. A fügevírusra rezisztens.

A füge gondozása

A füge híresen szívós növény. Talajban nem válogat, a legszárazabb köves, homokos területeken is jól érzi magát. Igényli a tűző napot, igazán sok termést csak így hoz. Gyenge télállósága miatt amennyire csak lehet védett helyre ültesd: falak mellé, déli fekvésbe, szélvédett helyre. Jó ötlet például a kert egy délre néző sarkába, két oldalról védett helyre telepíteni. A szélvédelem különösen télen fontos, ezért a lombhullató fák és cserjék által nyújtott védelem nem sokat ér. Inkább falak vagy örökzöldek mellé érdemes ültetni. A füge nem vízigényes, jól viseli az aszályosabb időszakokat is, de csak a idős korban. Ültetés után, mint minden növény esetében, az első néhány évben öntözni kell. Ilyenkor inkább nagyobb vízadagokkal, a talajt mélyen átáztatva, de ritkán öntözd, hogy a talaj kicsit ki tudjon száradni időnként. A növény gyökereit ezzel arra ösztönzöd, hogy a mélyben keressék a vizet. Néhány év után a bokor már önellátó lesz, további gondoskodást nem igényel: sem öntözésre, sem tápanyag-utánpótlásra nincs szüksége.

A füge nem igazán jó télálló. A leghidegtűrőbb fajták is csak kb. -18 fokig bírják a hideget, alatta az ágaik elfagynak. A gyökérzet nem pusztul el, újra ki fog hajtani, de abban az évben már nem terem. Déli fekvésű hegyoldalakon, enyhe klímában sokkal jobban megmarad. Nagyon jók a füge számára a borvidékek, mert a szőlő is hasonló körülményeket szeret. Mindezek ellenére ritka az az országrész, ahol a füge nem fagy vissza tövig 5-10-20 évente. Ezért az ország nagy részén csak kifejezetten védett fekvésben lehet belőle nagy bokor vagy kisebb fa méretű példányokat látni. Ez azt jelenti, hogy a füge akár 20 évig megbízhatóan terem, utána hagy csak ki egy évet. Ennek ellenére fagyérzékenynek tartjuk, miközben pl. a kajszibarack szinte minden második évben alig terem. Ennél a füge sokkal megbízhatóbb.

Jobbról az érett első termés, balról az idei hajtásrészen a másodtermés

A füge évente többször terem. Jó években, enyhe tél után a tavalyi ágrészeken fejlődik az első termés. Ez nyár közepén érik, viszonylag kevés szokott lenni, cserébe hatalmas méretű fügéket nevel a bokor. A második termés a friss hajtásokon fejlődik. Ez már sokkal megbízhatóbb, nem függ annyira az enyhe téltől. Nyár végétől egészen a fagyokig érik. Darabra nagyon sok, de apróbb termésre számíthatunk.

A fügét metszeni nem kell, anélkül is bőven terem. Viszont érdemes legalább néhány évente megnyírni, hogy a formáját alakítsuk. Jó, ha nem engedjük magasra, mer könnyebb leszüretelni, és a széltől is könnyebb megvédeni. A metszés ideje a tél vége, kora tavasz, amikor már látszik, hogy mi fagyott el, és mi maradt. Ilyenkor sem célszerű az ágak végeit levágni, mert azon lesz a termés. Inkább csak ritkítani kell, és az erős vízhajtásokat a kívánt méretre visszavágni. A tőről megjelenő hajtásokat érdemes levágni, esetleg ezekből lehet meghagyni az elöregedő, vagy túlságosan magasra nyúló részek leváltására. A füge speciális módon fejlődik: a hajtás vége oldalirányban sok mellékágat képez, madárfészek-szerűen szétterül. A következő évben ezeken a hajtásokon képződnek „al-madárfészkek”. Ezt ismerve nagyon jól lehet a fügét irányítani, a kívánt helyen és magasságban elágaztatni. Később már csak ritkítani kell a besűrűsödő részek kivágásával. Én a felső ágakat szoktam inkább levágni, és az alsókat meghagyni, hogy a bokor alacsony maradjon. Erősebb fagykár esetén érdemes a metszést abban az évben kihagyni, mert néha csak nyár elejére sikerül kihajtani a túlélő ágaknak. Ilyenkor csak az elszáradt részeket vágd, le legkorábban nyár derekán.

A fügét konténeres formában egész évben lehet ültetni, de célszerű a tavaszi vagy nyári ültetés, maximum ősz elejéig. Ilyenkor még van esélye a fagyokig begyökerezni. Ültetés után öntözést igényel. Az első télen takarni szokták, sokszor később is, egészen komoly módokon: földre húzva fóliával, szalmabálákkal letakarva, és hasonló módokon. Erre csak ott lehet szükség, ahol a füge nem érzi jól magát. Egy termő méretű fügebokrot nem lehet ezekkel a praktikákkal megvédeni. Takarásra maximum az első télen lehet szükség, de akkor is csak egy vastag mulcs réteggel, hogy a töve biztosan ne fagyjon el. Kora tavasszal érdemes kitakarni, hogy a föld jobban át tudjon melegedni a naptól, és hogy be ne fulladjon a takarás alatt a szára. Jobb, ha kis méretű növényeket ültetünk, mert a füge rosszul tűri az átültetést. Pontosabban ez nézőpont kérdése: megbízhatóan megmarad, minimális gyökérrel is átültethető, de a föld feletti részeit ilyenkor szereti leszárítani. Nagy méretű növényt csak konténeres formában érdemes ültetni, de akkor meg a feltekeredett gyökerekkel lesz probléma. Egy a lényeg: a kisebb növények ültetése ajánlott inkább. A füge gyorsan termőre fordul, ültetés után két évvel már biztosan terem (ha éppen akkor nem egy kemény tél következett), van, hogy már az ültetés utáni évben megmutatja a termését a legkisebb méretben elültetett füge is.

A füge dézsás tartásra is alkalmas, így is bőven terem. Nyáron jól érzi magát a teraszon, tűző napon egy nagyobb dézsában. Télen viszont a gyökerei sokkal könnyebben átfagynak, mintha a kertben kiültetve élne. Ezért érdemes védett helyen, például garázsban teleltetni. Legalább a nagy hidegek idejére vidd be védettebb helyre. Melegben nem tarthatod télen, a legjobb a fagypont körüli vagy akár még hidegebb hely, ahol a füge gyökérzete nem fagy át teljesen. Fény nem kell neki teleltetéskor, akár pincében is tartható. A földjét tartsd enyhén nedvesen. Tél végén, kora tavasszal már érdemes visszavinni a helyére, az enyhébb fagyok nem ártanak neki.

Kártevői

A füge kártevői a legutóbbi időkig ismeretlenek voltak nálunk. Azonban két betegség mégis megjelent:

Fügevírus: A leveleken halványabb foltokat és deformitást okoz, de egyébként nem pusztítja el a fát. A termés minőségére sincs hatással. A legtöbb régi magyar fajta vírusmentes, de újabban a mediterrán vidékekről egyre több vírusos füge érkezik. Sok fajta minden példánya vírusos. Az ilyen fát kigyógyítani nem lehet, de jó helyen tartva nem okoz komoly problémát. A vírus magától nem terjed, de a növény nedvével átvihető. Ezért nagyon vigyázni kell a metszőolló, ásó, és minden eszköz fertőtlenítésére, amit csak a füge közelében használunk. Természetesen csak akkor kell odafigyelni, ha van vírusos és vírusmentes fánk is. Mi igyekszünk vírusmentes növényeket árusítani, de egyes fajtáknál ez egyszerűen lehetetlen.

Fügemoly: Az utóbbi években kezd általánosan elterjedni ez a mediterrán eredetű molylepke. Tudományos neve Choreutis nemorana. Apró, 1 cm körüli lepke, jellegzetes ’fejenálló’ testtartással. A füge levelein lakó hernyók szövedékeiről könnyen felismerhető. Érezhető kárt ez sem okoz. A hernyó nagyon fürge, zavarás esetén gyorsan elmenekül. Kifejlődve a levelek végét félbehajtva és szövedékkel összeragasztva bebábozódik. Irtása hivatalosan egyelőre nem megoldott. Gyakorlatilag bármilyen rovarölőszerrel el lehet pusztítani, de fügére nincs engedélyezve és bevizsgálva egyik sem, nem lehet tudni, mennyi idő alatt bomlik le. Valószínűleg ez hamarosan változni fog, mert a fügemoly az almafákat is meg tudja támadni, ami már érzékenyebb pont, és ki fognak dolgozni ellene védekezési módokat. Egyelőre kézzel könnyen agyon lehet nyomni a szövedékben a hernyókat, és bízhatunk abban, hogy nagy kárt nem okoz.

Vélemény, hozzászólás?